Csalás-drops

Gátlástalanul csap be másokat,

a fájdalmak őt nem érdeklik,

könnyedén szórja szét az átkokat,

ha gaz szándékát felismerik.

*

Mohón számolta az asztalon heverő papírpénzeket. A héten átlagos bevételre tett szert. Nyolc hiszékeny embert tudott megkárosítani. Egyikőjükkel sem találkozott. Ó, dehogy! Az nem az ő stílusa volt. Már egészen fiatalon rájött, milyen jól meg lehet élni másokból. Jó megfigyelőképességének köszönhetően  hamar rájött, melyik rétegnek mi a gyengéje. Az időseknek az unoka a gyengéjük. A háziasszonyoknak a konyhai gépek. A fiatalabb nőknek a csecsebecsék. A férfiaknak a szerencsejátékok. Minden rétegnek más és más. Mivel volt sütnivalója, elég hamar kialakította a saját stílusát. Kivétel nélkül mindenkivel udvarias volt, sőt  nyájas is! Ez többnyire bejött. Még a mostani időkben is, mikor az egész net a csalók módszereitől harsogott. Álprofilokat gyártott, gátlástalanul felvette mások személyazonosságát, és tarolt.A héten csupán nyolc személy esett áldozatául. Kevés! Nagyon kevés!-morogta maga elé. Ennél több kell! Kell a zsé a hétvégi kártyapartihoz! Ezen a hétvégén sokat akart nyerni. A nagymamáját akarta egy utazással meglepni. Egy utolsóval, mielőtt ráveszi, hogy menjen idősek otthonába. Elszántan nyúlt a telefon után. A telefon hosszasan csengett ki. Végre, a nyolcadik csengés után felvették. -Halló! Kovács néni?-szólt bele barátságos hangon. Remende Géza vagyok a ... Pechje volt. Nem sikerült pénzt kicsikarnia az idős hölgytől. Végső megoldásként elment a nagyihoz pénzt kunyerálni. -Visszaadom, ígérem! És lesz egy meglepetésem is számodra!- mondta, és még egy gyors puszit is kicsikart magából. Legnagyobb örömére Fortuna mellé szegődött. Egy nagyobb összeget nyert. Ahogyan tervezte, befizetett magának és nagyinak egy olaszországi körútra. Két hétre. Az üdülés egészen jól sikerült. Olyannyira, hogy kezdett meginogni. Egyetlen élő rokona a nagyi volt. Talán még sem kellene elvenni tőle a lakását.  Egy frászt nem! Szüksége van a tőkére! A nagyi és az ő lakása együtt épp elég lesz egy üzletre. Egy motorüzletre, amilyenre rég vágyott. Ami biztos megélhetést nyujthat majd neki a jövőben. Tiszességes, idegeskedés, csalás nélküli életet. Felkeresett hát egy ügyvédet, és készíttetett vele egy szerződést. Egy ajándékozási szerződést, mely szerint a drága nagyi mindenét ráhagyja. Már csak alá kell vele iratni a papírokat.

Nagy csokor virággal érkezett meg hétvégén a nagyihoz. Még süteményt is vett neki. 

- Nocsak!- kiáltott fel meglepetten a nagyi. Mit ünneplünk?

-Semmit drága mamókám, nem szabad kedveskedni?-színlelt felháborodást Géza. Egész délután kedveskedett az idős asszonynak. Kiszolgálta, teát készített neki, és még sorozatot is nézett vele. Estefelé óvatosan előhozakodott a tervével. Nagyi! Kérlek írd alá ezeket a papírokat! Azt mondtad, mindent rám fogsz hagyni! Nem akartam előhozakodni vele, de annyi ma a csaló! Féltelek. Nem akarom, hogy becsapjanak! 

- Rendben Gézukám, aláírom. Addig kérlek még vidd le a szemetet. Tudod, az én lábaim már nehezen mozognak. - Persze nagyi, viszem!-sóhajtott Géza megkönnyebbülten. Ez könnyebben ment mint vártam!-mosolygott magában. Pár nap múlva felkereste az ügyvédjét. - Itt vannak a papírok, minden az enyém! Már nincs akadálya, hogy eladjam a lakásokat, és megvegyem az üzleteket!-mondta vigyorogva. Az ügyvéd a biztonság kedvéért belelapozott az iratokba. De nagy marha vagy te Géza! Tudod te milyen papírok ezek? Milyenek?-kapta fel a fejét a szerencsejátékos. Adásvételi szerződés. Csak éppen te ajándékoztad oda mindened a drága nagyinak. Géza elsápadt. Nem, ez nem lehet! Felkapta az asztalról a papírokat, és olvasni kezdte. Az ügyvéd igazat mondott. Ez egy régebbi szerződés volt, amit akkor csináltatott, amikor úgy tűnt, börtönbe kell vonulnia. Mindenét a nagymamájára iratta.Akkor ő aláírta, elvitte a nagyihoz, és kérte őrizze meg, míg a helyzete nem rendeződik. És a nagyi gondosan elzárta...

Sokáig csengetett. Miért nem engedi be az öreglány? Tán csak nem fél tőle? Ököllel kezdte el verni az ajtót. Végre fordult a kulcs a zárban. Dühösen csörtetett be a szobába, de a torkára forrt a szó. Bent egy tagbaszakadt 2 méter magas, testes férfi állt, és egy apróka idős nő. Ülj le Géza! - szólt halkan a nagyi. Bemuratom neked özvegy Kovácsnét, és az unokáját. Nem ismerős neked a hölgy neve? -Honnan lenne ismerős? - hördült fel Géza. Ő a barátnőm.- mondta a nagyi. Épp nála voltam pár hete, mikor is sütés közben hívást kapott. Kihangosította a telefont. Egy unokázós csaló hívta, pénzt akart tőle. Rögtön felismertem a hangodat. Egy világ omlott össze bennem. Az én unokám egy csaló! Akkor döntöttem el, hogy megleckéztetlek. Előkerestem a nálam hagyott szerződést. Ügyvéddel átnézettem, aki azt mondta érvényes, már csak az én aláirásom hiányzik róla. Ezt írtam akkor alá, mikor levitted a szemetet. Most már mindened az enyém.

Géza falfehér arcát látva, a nagyi szíve meglágyult. Ne aggódj, nem hagylak magadra. Légy holnap 10 órakor a csarnok mögötti konténereknél! Ott kapsz munkát. Géza jó egy órával korábban érkezett. Hogy elűzze az időt, újra és újra végigjárta a csarnokot, nézelődött. Hajszál pontosan 10 órakor belépett a konténeriroda ajtaján. A benti homály bántotta a szemét. Mint egy vaksi bagoly, úgy forgatta a szemét, de csak árnyakat látott. Kis idő múlva egy öblös hang szólalt meg. Nekünk fogsz dolgozni ezután. Ugyanazt, amit eddig is csináltál. Nem, az nem lehet! Itt valami tévedés lesz! Biztosan eltévedt. A nagyi nem szánhatta ezt neki. Még tiltakozni sem volt ideje, mikor kivágódott az ajtó, és egy vékony alak állt meg a vakító fényben. Géza, akinek eddigre megszokta a szeme a homályt, most a fény miatt hunyorgott. Ekkor a vékony alak megszólalt.: ha keményen dolgozol, úgy húsz év alatt összespórolhatod a motorüzletre a pénzt... Gézla szemét könnyek lepték el. Ez az a hang, amely egykoron altatódalokat énekelt neki...