Ametist blogja

Mikulás...

"Ennek a Mikulásnak pont olyan a cipője, mint a te apukádnak!"

"Miért kellett a Mikulásnak betörni? Neki is elfogyott a pénze?"

"Hol van már az a Mikulás?" "Itt áll, kint az ajtó előtt... mindjárt jön, csak a leesett szakállát igazgatja!"

"Szerinted van Mikulás?" "Van hát... nem is egy!"

"Minek a Mikulás mellé krampusz?" "Hogy legyen kivel rosszalkodnia!"

"Mit kérnél a Mikulástól?" "Bármit - de virgács nem kell - azt megtarthatja magának!"

És más...

"Most azt a mesét játsszuk el, amiben a királyfi lehányta kocsisi gúnyáját!"

"Tegnap voltunk a  Nagyvárosi Főcirkuszban!"

Zizi verset mond: "... nagybajuszú pincérrel sétálgatni mentek..."  (cincér)

"Ildikó, képzeld, ha a testvérem nyolcat alszik, akkor én kapok ajándékba egy számítógépet!"

"Melyik az L betű?"  "Amelyik lóból van."

Zorka számol: "Annak a gyereknek tízből van a  foga!"

"Mi a jószívű ellentéte?"  "Rondaszívű!"

"A gonosz mostoha mindig kiszúrt Hamupipőkével."

Rímbe szedett sztori... 

A vonaton ülök, tűz a Nap -  újságot

nézegetek, mellettem egy

másik nő - orrán napszemüveg...

a szemközti ülésen kis kölyök -

úgy ötéves forma, szemében

aranyló pöttyök fénylenek - és felváltva

integet: egyszer neki, egyszer nekem

majd megszólal: "Hello, lányok, szépek

vagytok, tetszetek nekem!"

Papája irul-pirul, az utazó-közönség

nevet. "Jó ég, mi lesz, ha egyszer felnő

ez a gyerek!!!"

Keresi a vidra -
hova lett a hidra,
ott úszkál a vízben
vagy fölment a hídra?

Kérdezi a hódtól,
aki neki hódol,
árulja el titkát:
elveszi a hidrát?

De a hód azt feleli,
a hidra nem kell neki,
van még nála szebb
lány, pédául a cickány.

Minden este várja - 
ő lesz majd a párja,
s holnapután délelőtt
megtartják az esküvőt.

S habár kissé öregecske,
azért ő még nem vén
kecske, kétszeres a diadal,
mert a cickány fiatal...

"De hisz elmúltál már hetven,
így a helyzet lehetetlen,
mondd, a tikod mi lehet, hogy
így belédszeretett?

Udvaroltam neki én is, kitette
a szűröm mégis -
pedig jobban illik hozzám."
"Nekem vastagabb a bukszám,

És a váram nyolc-szobás,
nincsen ennél szebb lakás...
bár a hátam kissé hajlott,
mégis én vagyok a bajnok,

Szépségem bár hervatag,
luxus-autóm megmaradt -
nem kell fáznunk majd a télen,
jó kövér a bankbetétem!"

"Ezek után mindent értek,
itt csak neked van esélyed,
én a fegyvert leteszem -
győzzön hát a szerelem."

A párkányon ül, s lehajtja fejét,
kíváncsian néz rám a pláza-veréb,
hisz jól tudja, hogy attól függ a sorsa,
van-e a földön elég ételmorzsa...
Most leszáll hozzám, majd továbbrepül,
aztán a szék karfájára ül -
öntudatos és büszke kis madár, míg
bennfentes, ő rosszul sose jár, és
tapasztalatból tudja rég, hogy ő
egy különleges veréb...
nem oly ágrólszakadt, miként a kintiek,
a közönséges aszfalt-verebek.
Birtokon belül minden egyszerű,
nincs éhezés, az élet nagyszerű,
őrzi helyét és nem enged be mást,
élethosszig bérelte a lakást -
ő tudja jól, mit tesz a környezet,
itt bent még verébnek lenni is élvezet!

Reggel hét óra tájt feleségem forró csókkal, jól ápolt arcán édes mosollyal ébreszt, s ágyba hozza nekem a háromfogásos reggelit - természetesen lágytojással, szalonnával, pirítóssal. Kényelmesen, minden  sietség nélkül reggelizem, hisz rugalmas beosztásban dolgozom, ami azt jelenti, hogy akkor érek be munkahelyemre, amikor én akarok. Borotválkozni ma nem szükséges: nemrégiben feltaláltak egy szuper zsilettet, amit hetente csak egyszer kell használni, mégsem nő borosta a képes felemen. Reggelizés közben telefonhívást kapok Aranka nénitől (Amerikában élő egyedülálló nagynéni), aki közli velem, hogy nemsokára tízezer dollárt utal át bankszámlámra csak úgy... mert én vagyok a kedvenc unokaöccse. Fiam közben udvariasan beköszön az ajtón, elmeséli, hogy első lett gerelyhajításban a területi versenyen, azonkívül csak tegnap három dicsérőt hozott matekból és egyet számítástechnikából.   Nemsokára elindulok a hivatalba új, kétüléses sportkocsimon. Az utcán minden jó nő megfordul utánam, mint mindig, akár autóval, akár gyalogosan közlekedem - ellenállhatatlan vagyok... nem tehetek róla!
Nejem otthon egész nap mos, takarít, főz - ez a kedvenc hobbija - sohasem adja alább három fogásnál... Múltkor fölvetettem, hogy esetleg tarthatnánk bejárónőt, de rögtön visszautasította: nála jobban úgysem vezethet háztartást senki!
A munkaidőm sohasem több, mint öt óra - túlóra  nincs - mégis jól keresek, s főnökömtől még külön ajándékokat - pl. aranyórát, külföldi nyaralást - kapok prémium gyanánt, hisz cégünk nélkülözhetetlen alkalmazottja lettem, akit soha nem szándékozik kirúgni.
Fél négykor együtt ebédel a család, fiam érdeklődve hallgatja hivatali történeteimet, egyszer sem ásítozik közben. Nejem kávét pörköl - isteni illatok terjengenek a lakásban, mely ragyog a tisztaságtól - majd megkérdezi, milyen programom van ma estére. Közlöm vele, hogy délután meccsre készülök a haverokkal, aztán még beülünk egy éjszakai bárba, elvégre munka után jár nekem egy kis kikapcsolódás. Balhé nincs!!! Sőt... feleségem jó szórakozást kíván, és közli, hogy ő pedig beiratkozott egy szakács-tanfolyamra, azért, hogy nekem még változatosabb ételeket tudjon főzni. Mikor elindulok, gyermekem szorgalmasan tanul a szobájában.
Az esti program felülmúlja minden várakozásomat: csapatunk 6:1-re győz, s ezt megünnepelendő, beülünk egy night-clubba, ahol félig pucér lányok izgalmas vetkőzőszámokkal szórakoztatják a közönséget. Nejem már mélyen alszik, mire hazaérek, de előzőleg párnámra tűzött egy cédulát ezekkel a szavakkal:  IMÁDLAK DRÁGÁM, REMÉLEM SZÉP ESTÉD VOLT!!!

Ébredés...

Korán reggel fülsiketítő csörömpölésre ébredek: nejem valami undorító, zöld pakolással arcán, hajában csavarókkal bóklászik körülöttem, fülem mellé teszi a vekkert, és lusta disznónak nevez, amiért soha nem akarok időben kimászni az ágyból.  Reggeli száraz zsemle margarinnal, zaccos kávéval. Ócska borotvapengémmel félig lenyúzom a képemet, több sebből vérzem, vazzze...
A legnagyobb rohanás kellős közepén telefonál Aranka néni Rákospalotáról, hogy tegnap kirabolták az áruházban, küldjek neki egy kis pénzt, különben éhen hal hó végéig. Alig rakom le a telefont, kamasz fiam megáll az ajtóban, és hanyagul közli, hogy minden valószínűség szerint kicsapják az iskolából, mert beszólt annak a ... osztályfőnöknek, és különben is három tantárgyból bukásra áll. Csak azért nem pofozom meg, mert nincs időm a családi jelenetkere, rohannom kell a buszhoz, nehogy elkéssek... kilóg a nyelvem, mire odaérek, több idős matróna szánakozva néz végig rajtam a megállóban. 
Főnököm jeges hangon közli velem, hogy ha mégegyszer elkésem, azonnal kirúg, és ebben a hónapban ne is számítsak prémiumra. Este hétkor caplatok haza - túlóráznom kellett - s már csak egy csöndes estére, jó vacsorára és egy kád forró vízre vágyom. Vacsora: száraz rizseshús tavalyi csalamádéval, utána nejem közli, hogy este átjönnek a szomszédból V meg a felesége. Ő és V-né bizalmas barátnők, a másik szobában rajtunk köszörülik a nyelvüket, én meg eközben sakkozhatok V-vel, akit utálok: ha nyer, a képembe vigyorog, ha veszít, akkor meg fölborítja a sakktáblát. Fiam természetesen most is megússza a vendégséget, közli, hogy ügyeletes csajával motorozni készül (Ó, boldog idők!) Tizenkettőre keveredem ágyba - tömény idegbajjal, fülzúgással, és azzal a biztos elhatározással, hogy legközelebb megfojtom V-t, aki egy átok, és kész szerencse, ha egyszer megszabadítom tőle az emberiséget.
Elalvás előtt nejem közli velem, hogy egész este lehetetlenül viselkedtem, ezek után ne csodálkozzam, ha V nem hív meg bennünket Velencére a faházukba, ahol ugyan szűk a hely, de legalább közel van a vízpart, és nekünk amúgy sincs pénzünk rendes nyaralásra, mert én olyan élhetetlen vagyok. Végezetül dühöngve kiabálja: EZEK UTÁN LESHETED, HOGY SZOMBATON BABGULYÁST FŐZÖK A DILIS HAVERJEIDNAK!!!