Örök-nő (gondolatok szilveszter éjjelén)

Voltam én is reményteli 
ifjú szép leány
voltam
s mégis elhagytak 
egy karácsony éjszakán
aztán lettem szerelmes
szép asszonnyá 
de jobban kellett
nálamnál a pohár


voltam én is reménytelen
elhagyott szerető
s az hogy én mentem el
az nem változtatta meg a jövőt


álltam fáradtan várakozva
a vacsora-asztalnál
és nem tudtam a párom
merre jár
voltam aki után vágyódott
több férfi is talán
s még se szólt egy se csak akkor
amikor már nem állt a vár


táncoltam olyan éjszakán
amikor bájban dalban fürdőzik 
a "lány"
és reggelre az álom összedőlt
mert már foglalt volt a "szép jövő"


makacs voltam és eltaszítottam
azt ki szeretett
s volt hogy tévedtem mert 
értem "nem tette" meg
voltam több mint a munka
de voltam annál kevesebb
voltam az elhalványult álom
mit későn tudtam meg


éltem vele és éltem nélküle
főztem vasaltam dolgozni mentem
s ha a másikra bánat borult
vállamra ültettem csak úgy
hanyagul
cipeltem nem szóltam 
rendületlenül
s a másik elfogadta rezdületlenül


neveltem gyereket és szerettem nagyon
fejemre olvasta 
amit meg nem kapott
hallgattam
hogy ne felejtsem el
voltam én is fiatal


s reményem hogy te is megöregszel


ma már átnézek a fejek felett
szerető kedvesért nem ejtek könnyet
nő vagyok és az is maradok
amíg csak élek én
örök-nő maradok.