MÉGIS KÖSZÖNÖM

ArnyekEsFeny•  2019. szeptember 23. 19:31

ott ahol az árnyak járnak

s nincs vidámsága a nyárnak

ahol kövön koppan a hang

ahol minden nap csak a jaj

ahol süvölt a bántó szél

 - elhagyatottan várlak én...


zizeg a fa csupasz ága

varangy brekeg a virág árva


éltem tudatlan boldog magányban

nem gondoltam a jövőre

nem vártam hogy a szellő simogassa

az arcom

színét vesztett homályban

a szürke hét szürke kabátjában


aztán jöttél és megismertelek

mellkasomban dobbant

rég megdermedt szívem

melegség öntött el

vágyak keltek életre


és vártam

és vártam

és maradt a szürke homály

de te nem voltál


én mégis köszönöm

hogy újra éltem régi örömöm

hogy megtudtam 

van még dobbanása szívemnek

s vért pumpált testembe


ha leszel ha nem

újra élek


ott ahol az árnyak járnak 

lett vidámsága a nyárnak

ahol kövön koppan a hang

ott minden nap halkan hallak

hol tangó táncot jár a szél

 - mindent feledve - várok én...


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom