xltibcsi blogja

Megnémult a néma sípja!

Mintha, mintha, ezt ordítna:

Hová lett a sípom hangja,

hogy még a süket se hallja?

Ó, ott van a sezlony mögött!

Valami ilyest dünnyögött.

Megnéztem és tényleg ott volt.

Megunta a létet, ...s holt volt!

Nyomár, 2023. július 28.

Felhők mögül vígan sütött...

ám ketté vágták a napot.

Nem is egyet, többet vágtak,

nem is mondva bocsánatot.

És minden napot kettévágva,

...a nappal és az éji dal...

Felhők mögül szemlesütve,

lubickolva, mint ki hal.

Nyomár, 2024. április 16.

Szeretni, szeretni sokkal könnyebb,

csak tedd szelíd szép nyelvedre könnyed!

Könnyed mosollyal, nézd fel szegényt a mélyből,

csald ki a mosolyt a szomorú szeméből.

Lehet az egy hitvány gyönge ember,

ha szeretsz: Te leszel a nagy tenger!

Sodord hát a partra szép viharral őtet,

 az eltévedtnek, adj, adj új ölelőket!

Nyomár, szeptember 19.

Küszöb alatt búvik a tél,

megunva fázó, rideg önmagát.

Csak szólni jött, hogy valami készül.

Úgy növesztné már hóvirág-haját!

Színekre vágy, zsongó rétre,

s ha éji álom úgy mereng,

tavasz, nyár mén két szemére,

szinte hallik, az ég: de zeng!

Mert, vihar minden változás,

az olvadó jég: áldomás.

És így lesz, így,  hidd el, tudd meg,

 hitetlennel ne alkudj meg!

Hisz:

küszöb alatt búvik e tél,

és nem bolond, ki még remél!

Nyomár, 2023. január 21.