xltibcsi blogja

Elindult Ő a kék ég felé,

a szekérnyi fájdalmát 

hátrahagyva.

Egy hősként siet a nap felé,

még bősz felhő sem takarja.

Ketté nyílva a kék égbolt,

és átmenvén összezárul.

Viszlát édesapám!

Szívünk az égbolt: hazádul!

Mindig velünk maradsz,

bánatunkban, örömünkben,

minden rózsaszál a te neved,

s ha minden hajnal, fénnyé teremt

újra együtt leszünk: mert mi vagyunk: a nappal,

aki örök-örökké szeret!

Nyomár, 2023.03.04.