szederfalu blogja

Az a templomtorony mindig
belepofátlankodik a kilátásba,
bizonyára képeslap szeretne lenni.
Hát egy toronynak is lehetnek álmai. 
Állítólag. 
Végül is nem árt vele senkinek. 
Nem tudom miért haragszom rá 
olyan hitetlenül.
Tán, mert folyton kelleti magát. 
Gólyákat altat, fecskéket röptet,
hársak illata mögé bújik, 
vagy éppen beleolvad a téli tájba. 
Holnap vasárnap. 
Fekete kendők totyognak majd felé, 
hogy testet adjanak szétmállott imáknak.
***
A torony áll egy havason.
Holnap reggel képeslappá avatom.
Az a jó szívem persze.
Az vesz rá mindenre.


( Egy újabb pályázati variáció) 

Öregasszony a Kárász utcán 
birset árul egy padon.
Foltosak és férgesek,
első blikkre ott is hagyom.
Fél másodperc múlva 
bűnbánóan visszalépek,
kezei már májfoltosak,
de nekem most mégis szépek,
ahogy a portékát nyújtja felém. 
Picit remeg. Talán fázik? 
Aranyoskám, jó lesz ez,
vagy legyen inkább az a másik? 
Mindet kérem! Szeme csillan.
Ötszáz forint lesz angyalom!
Kabátzsebből zacskó bújik, 
s belekerül az a halom.
Életmentő. Semmiség. 
Nekem jótett, neki étel
a kétezres, mit otthagyok.
Amíg hazafelé lépdel, 
kendője sarkában a holnapok,
összekuporogva sírnak.


( Kendőbe kötve pályázatra- mivel én nem nevezhetek, csak ide )

Ma mindent csináltam,

kifelé befelé ugyan úgy ritmusos 

1.

szöget ütött egy gondolat

összetörte a csontokat

onnan jött a vas kifele

csordogált az agy veleje

aztán ettől ész-be kapott

maga mögé nézett nagyot

ötletei ahogy szólnak

nyomot hagynak utókornak

2.

mérges lett és ver a szíve

üti-vágja de izibe’

ostorozza bőven magát

sírnak utána az anyák

magára vesz minden terhet

megtellenek kamrák termek

billentyűje ha elkopott

segítséggel tovább dobog

3.

eszik alszik hízik mája

sárgul közben istent áldja

elromlik és átok-rossz lesz

epeköve nem jó hostess

ahelyett hogy mosolyogna

meggyötri és ostorozza

zsugorodik vagy megduzzad

alkoholba belefullad

4.

csordul a könny mint az óbor

elege van rosszból jóból

nem dugul el a csatorna

gyöngyök ugranak ki sorba

felfűzhető igaz percek

bűnösei gyónni mennek

bárányka lett az ártatlan

farkasbőrből meleg paplan

5.

lepcses a száj és még mondja

vigyázzatok magatokra

lyukat beszél beleásít

amit kimond könnyen másít

szájára vesz pletykás némber

csókolni tud tüzes hévvel

végezetül beléd harap

neked csak e pár sor marad