pappjani blogja

Barátság
pappjani•  2014. július 6. 16:58

Születésnap...

Meghatva úgy köszönöm,
a sok szép jó méltatást...
Születés napi örömöm,
általatok lett oly csodás!

Tisztelő nagy hálámmal, 
gondolok vígan reátok.
Sors reménység álmával
síró könnyes kristályon!

Gyorsan pergő évszámok,
napfényes csúcson állnak.
Szárnyalnak lét varázson,
létezőn ért valót diktálnak!

Nem találok most szavakat,
így hát szeretve hallgatok!
Szívem érettetek dobban,
lelkembe örökkön ragyogtok! 

pappjani•  2014. április 25. 14:06

Szárnyaljál!


Szárnyaljál!

Szárnyaljál szerelem! 
Folyókon s hegyeken. 
Napfény érző tereken, 
szív dobbantó legeken. 

Vágyra gyúló lelkeken, 
színpompás mennyeken. 
Gyönyör tárt szemeken, 
káprázatos jó frigyeken. 

Mosoly szóró szenteken, 
örömmel gyónt sebeken. 
Vígság bízta rejtelmen, 
sorsba nyíló kegyelmen. 

Éltetőn szép kedveken, 
drága tiszta mindenen. 
Végtelen nagy sikeren, 
ölelve igazult kincseken. 

Virágzón áradt réteken, 
szivárvány kélt ihleten. 
Csoda képzett rímeken, 
angyalin, oly édesen...

pappjani•  2013. november 14. 10:18

Nyíljatok...

Nyíljatok virágok, káprázzon az élet! Ragyogó színt tártok, boldog ember léthez... Repüljél kis pillangó, díszes szirom ágyra. Csodák szárnyán lángoló, szerető szép világba! -Atya...***... :)   :)   :)

pappjani•  2013. augusztus 26. 10:09

Sírva kérlel...


Sírva kérlel...

Sírva kérlel szemem, 
mosolyra nyíl szám! 
Táncolva könnyez, 
boldogságos vágy... 

Szeretlek én téged, 
két karomba szállj! 
Te leszel az énem, 
az ki bennem hál. 

Ragyogtassál végleg, 
csodásan szép társ... 
Mindenem lesz élted, 
mámorom szomján! 

Vakká tesz lényed, 
mely nem tagadás. 
Érintve jött fényed, 
áldott víg napsugár! 

Kéklőn igaz égben, 
szórja rám aranyát. 
Boldog földi léthez, 
Színesítve látomást!

pappjani•  2013. augusztus 7. 16:06

Költők...

Költők, írók, és nagyszerű barátok,

poéták, s gondolatban lázadó diákok!

Érzékeny lelkeitek áramló strófákon,

dicsérő hangú himnusz élt varázson!


Veletek szárnyalok szavaitok legére,

világnak baját váltva ragyogó fényre.

Ölelőn szerető boldogan ért mesére,

sors adó lét virágzón kélt eszménye!


Nyílik az Éden hit-vallat szentélyén,

nap ragyogó értelem emberi erényén!

Tündöklő varázslat áldotta jó képén,

kereszten hitte megváltó reményként.


Illanjon bús bánat tér-képviselt légbe,

csodás nemzedék érjen szép esélyre!

Általatok fénylik Olimposznak lángja,

verses regényben írt értelem világa.


Útjára vezérel milliónyi bölcsességet,

mosolyban érik sokatmondó lényeg.

Álmodta lét fohász, s ébredő valóság,

hajnal boltívében vár ölelő szivárvány!


Hangulat érzésein lelte csókos imázs,

jelenségként létezők virtuális titkán...

Forrjatok egységbe táncos romantikán,

testvérin szereplő boldog éji-muzsikán!