pappjani blogja
VéleményIgazság!
Igazság!
Igazság, hát merre jársz?
a jog még utánad szalad?!
Etikusan csaló eszme-társ!
Utálta rend káoszba ragadt?
Alkalmazta bűnös gyakorlat,
ítéltet pénzeknek függvénye!
Egyenlő törvény vicces vallat,
érzet csalva vert szellemébe.
Testvériség mára hova tűnt?
Távolba vesző, kétes utakon!
Embert ítélőn egy Isten küzd,
rögötökbe eredőn bukhattok!
Kiáltja felétek hit bizodalma,
keserű döbbenetbe jajgatván!
Frányán megszédítő eb-adta,
orvoslón is haló nagy talányt...
Végtelen csépelitek szavakat,
kábítva el tényszerű állítást...
Időnek sejtelmébe fullasztva,
emberöltő bezáruló vigaszát.
S majd elévül árva színjáték,
a gonosz röhöghet markába!
Kárpótló hatályra vont igény,
fiam reccsenté pelenkát tárva!
Tusolón hű maszatolta helyzet,
hezitálón félt taláros testület!
Irat formázó sumákolós trend,
hízelgőn kulcsol át sok kezet...
Bilincsbe verte pitiáner rabok,
precedensként tálalón visznek!
Bájosan vigyorgó igazult nagyok,
létnek frontján így megütköznek.
Igazság te riadón védtelen szent!
Ölelj által minket barátin karolva...
Imánkba fogalmazzuk a neved,
tisztelő méltóságon néked újulva.
Add meg egyenlőbb életnek álmát,
hitelként garantálta várt bizalmat!
Független szabadság térbe szálljon,
Napfény ragyogása irányt mutathat!
Köszönj!
Köszönj rám te pénz!
Fogadj el-ó engem...Boldogságban élj,eszköz vagyok neked!Forrásként úgy áramló,elköltető hű szented.Spórolásra hív kábuló,halmozható víg nyeret...
Segítségként nyaraló,villa épülte trendben.Szegénységet foltozó,mosolyra ártó pervenz...
Mindenségre vétve tájoló,független ért biztonság.Kihasználtat még vámoló,eszmény-kélte nagy világ.
Fenséges kéjben imádva,biztosítón kérte mindenem!Üzletedet csalón csinálva,táplálván szép kegyelmen...
Öröm törvényes vont álmain,élhetetlen szukát fialhatsz!Tömeges bőségnek távjain,önző cél-szintre biztatgatsz!
Föníciai elrontotta vad talány,sírjába temetve csóró embert.Csillogón álmodta szép varázs,keresztet áldva, vesz mindent el...
Lúd-balon!
Lúd-balon az élet,
légbe tárt nyújtózás.Sebezhető méret,hatalmi duzzadás...Küzd szusszanó lényeg,tündöklő nagy vallomás.Szét durrantó térben,engesztelő hit vallás...
Bocsájtva várt képhez,eredőn-ért könny ingás.Gond fájó öröm érdem,tánc vibráló jaj ugrás...
Remény-telte plusz kéret,elvonván illant szentes társ.Ég alatt a földünk is vérez,lufi pukkan, ember hullásán!
Gondolatom...
Útjaink majdan eggyé válnak,csoda vallós igazuló vágyban.Megkérném a jó Istent már,kincsem te vagy, lelkembe szállj!
Ragyogj felém létemnek hű vágya,ébredj velem szép napsugárra...Kék égnek vigyázón lelt oltalmán,káprázó virágzás ölelő csodáján.
Zöld mező lesz kéjnek puha ágya,édent hív, daloló madár szárnyra!Testesülő örömnek, átölelő násza,idő szülte végtelen, légy éltem társa.
IDÉZETEK!
"Célodnak igaz szép vágy szakát, utadnak járt küzdelme szabja meg. Segítve által valósuló problémán, hogy büszkén, és méltón érkezz meg!"
"Egy lezáruló, s múlta nagy fejezet, magába foglalhat boldogító csodát. Mint érdemelve tárta sorsi lelkedzet, éltednek szép értelmét, úgy hatva át!"
"Emléked szívünkben itt tovább él, érettünk mindig lényegként ragyogsz. Lelkünk fényén szebb világra térsz, nem feledünk, mert szeretünk nagyon..."
"Mindig add, oly csodás, tiszta önmagad, mert színjáték a becsületben csak elakad. Úgy igaz bánat, ha egyre csak könnyezik, fejezve ki érzetet, hatódón és emberin..."