kevelin blogja
VersTámadás
Tókèk szinű ègbolt szèlèn. Bíbor csik
Bíbor csik
Hamar lesz hajnal
Világosodik
Nehèz rossz levegővel
Üzen a reggel
Szimatolók elkeseredve
Támad a füst,
Friss levegő kène
Nem jutok hozzá
Lehet valaki valahol, èget
Ègnek ágyak,
Erdők,bozótok,vágyak
Èjszakák,ès hajnalok
Ègi pincèr!
Friss levegőt, több köbmèter friss levegőt kèrek,!
Lèghajó
Ha lenne egy hajóm
Egy kedves öreg,nem szokványos,Eget szelő pörgő, táncos
Akkor engem felemelne
Megfordulna eget szelve
Fellegek közè, háztetők fölè
Hol ruhátlanul virrasztanak
A fènyes csillagok
Hol nincsen gát,se akadály
Minden a helyére talál
Akár asztalon a csontos tál
Ám a csont pèpessè
Soha nem vál, ès
Nekem hajóm se lesz már
Megadott szavak virraszt fordul gát emel ruhátlanul felleg pèpes hÁztető tál csontos
Nincs senki
"Nincs senki olyan jó
nincs senki olyan szép
Nincs senki olyan
Mint az èn anyám
Ő fogja a kezem
Ès tart ha elesek
Óh istenem, csak ő
Ne hagyjon el"
Megtörtént így történt
Elmentem hozzá,
Fogadott lakásában
Ott állt az ajtajában,
drága èdesanyám
Kèk színű margarettás
Otthonkájában
Szép szökés hajával
Frissen becsavarva
Átölelt mintha
Soha el nem hagyna
Csillogott az ablak
Illatos függönnyel
Ragyogott a lakás
Telve volt, jó kedvvel
Apám csak mosolygott
Messziről jött lányuk rögtön
Megnyugodott
Anyám az álom- időutazó,
Emlèkek közt
Csapongó,kotorászó
Boldogító ès bánathozó
Hang
Ez nem belső Ez külső hang
Egyenletes,úgyanaz
Fürkèszem,figyelem Honnan jön
Keresem ,
Nem lelem
Bosszantó, borzasztó
Több órája tartó
Csatorna tisztító?
Èjszaka,hajnalba
Mindenki aludna
Könyörgöm
Csak egy percre
Ha lehetne
Valaki szüntesse!
A pokolra vele
Vasárnap reggelre!
előre?
küzdök,harcolok,kaparok
úgy érzem.padlón vagyok
pedig nem
ez csak egy buta képzetem
de majd kiheverem
hisz szép az élet
mint jó motor, müködik rendesen
igaz nem mindig kedvesen
ha okos vagyok mindenre figyelek,
véletlenül se vétek,
na ilyen nincs, simán
sietnek
kiszabott időm napjai
de vannak véletlenek,sajna
mikor minden hiába
anya is rátámad fiára
kit mindenkinél jobban szeret
ezek furcsa véletlenek
akkor már nem kaparok
magamba roskadok
búslakodva hallgatok
előre minek hajtok?
jobb lenne oldalt lavirozni
békében nyugodtan élni