kevelin blogja

Az álmom  Valóra vált
Leègett bennem
Egy ház
Hallgattam a mdarakat
Megèrtettem mit
Mondanak
Azt csipogták nekem
Ne veszitsem fejem
S lám milyen jól tettem
Mert a kapun átmászva
Vendègem èrkezett

Előttem egy kopott kapú

Foltokban repedezett le
A fehèr festèk róla
Mintát alkotva


Mögötte egy kert elhanyagolva
Felverte a dúdva
Nincs benne út
Bemennèk de hogyan


De jó csak álmodtam

Tenyerem verdesem

Tapsolok mert babával
Vagyok
Pici gyermek nekem szent
Nagyon szeretem


Remèltem igy lesz 

Azèrt hozzá mentem
Megpusziltam gyönyörű
Pofiját boldogan


Mosolyogtam rá


Karomba zártam
Ès öleltem öleltem
Puszit kaptam tőle sokat
Na meg náthát


Boldog voltam vele
Soha nem felejtem
Drága gyermekem
Csodaszèp gyermeke

A szèl egyre jobban  fúj  
Az idő semmit sem javul
Fagyott testem lelkem
Nincs kabát mit ráhuzhatnèk
Tomboló viharban
Szètszakad fejem
Vágyom a melegre finom
Kedves csendre


Most irok mert ez mi Most jól esik
Ès vagyok mert lettem 
Verseim is igy lettek


Vágyaimban csend rend 
Figyelem fegyelem
Ezèrt mindent meg is teszek
Majd ha  nem fáj majd úgy 
A fejem

Fád lusta gondolat