jegvirag blogja

jegvirag•  2014. augusztus 18. 04:15

veszteség

Múlnak az évek és múlik a fájdalom, 
enyhül sajgása, de az űr egyre nagyobb, 
jön ezer kérdés, de a válasz sehol, 
miért oly kemény az élet, mint a beton! 
Idővel nevetünk és újra bohóckodunk, 
de feledni...nos feledni sose tudunk.

jegvirag•  2014. augusztus 17. 13:05

kérdések hegye

Mit is jelent az elégedettség, 

ha van asztalunkon elég kenyér?

Mitől vagyunk mi mindig boldogok,

ha tíz húsz bankó zsebünkben lobog?

Mikor leszünk érzőn szerelmesek,

ha megtaláljuk iker lelkünket?

Mitől édes a csók nyelvünk hegyén,

ha az adja, akit szeretünk ép?

Miben rejlik a hűség, s szerelem,

fagy? Jégpáncélban olvad csendesen? 

Megkapjuk e a választ mindenre,

van-e, ki megfelel a jéghegynek?

Vagy kámforos bódulatban vagyunk, 

s utolsó pillanatig kutatunk.

jegvirag•  2014. augusztus 15. 02:09

Barbinak

 Kiskertemben kivirult egy rózsaszál
reggel hűse gyöngyharmatot hullat rá,
bársonyos szirma édes illatot áraszt
születésnapodon vágyakozik utánad

minden szirma ajándékot visz néked
szeretetet, boldogságot ígérnek,
gazdagságot, hozzá dollárhegyeket,
egészséget, s ezer évig tartó életet!

jegvirag•  2014. július 27. 23:29

Láthatatlan

Láthatatlan hálókat szövöget a sors,

kerül bele édes és csípős, mint a bors.

Ha a szálakat szándékosan elszaggatom,

ingoványra jutok, s mélységbe zuhanok.

Stoppolgatnám a szövetet, de nem tudom,

mert nincs több fonál, nekem csak ennyi jutott ...

jegvirag•  2014. július 26. 18:16

találkozás

Oly feldúltan keresed helyed, 
s rám figyel vidám tekinteted.
Bevallom őszintén meglepett,
örömtől sugárzó két szemed.


Boldogság pihen meg arcodon,
szívemben visszhangja dobol.
Nyújtod felém ölelő kezed,
s érzem összes rezdülésedet...


Szeretném simogatni arcodat,
lecsókolni róla a gondokat.
Feledtetni múltat, rossz napot,
s varázsolni csodás holnapot!