jegvirag blogja
Minek
Bocsánatot kérek mindenért,
amit tettem, s amit nem tettem, azért.
Bocsásd meg, hogyha félek, s undok vagyok,
s ha magammal elégedetlen, te is érzed haragom.
Tudom, hogy már elkéstem vele
bevalljam szívem mennyire szeret,
s minden nap, csak rád gondolok,
vajon azóta, hogy megy a sorod?
Üresen kongnak a szavak,
mert rád már régtől nem hatnak.
De búcsúzóul enged meg, hogy elmondjam neked:
Köszönöm hogy voltál nekem, s azt hogy még létezel.
Folyton, csak a társaságot keresem,
mert magányosan nálad jár eszem.
S még így is elkalandozok,
ábrándozva nézem mosolyod
De az emlékek közé bánat vegyül,
ha boldog az ember mitől oly szédült,
miért művel butaságokat,
mitől a másik gyorsan menekül.
Miért lesz önző, s egyszerre vak,
s miért nem annak örrül amit kap.
Miért nem növesztek inkább szárnyakat,
hogy ott teremjek, ha látni akarlak.
Üresen kongnak a szavak,
mert rád már úgyse nem hatnak.
De búcsúzóul enged meg, hogy elmondjam neked:
Köszönöm hogy voltál nekem, s azt hogy még létezel.
Minek a száj ha hallgatag marad,
s nem csók tapasztja be ajkamat.
S minek az ölelés, ha nem érzed benne azt,
hogy elhoztad nékem vele a tavaszt.
Üresen kongnak a szavak,
mert rád már ezek nem hatnak.
De búcsúzóul enged meg, hogy elmondjam neked:
Köszönöm hogy voltál nekem, s azt hogy még létezel.
Mariann
Mariann, mint az őzike megriad,
ahogy a kelő napsugár szemében megcsillan.
De máris örömfény gyúl helyébe,
mert ma helyet foglal az úr szívében.
Legyél hát mindig örömteli, boldog,
önfeledt nevetés hagyja el a torkod.
Amit, óhajtasz, legyen ajándékod,
nagyon sok gyönyörű névnapot kívánok!
bűvös ködmön...
Azt mondtam, hogyha hazudsz szorítani fog,
s a bűvös ködmön vészesen zsugorodott.Vajon az anyagot hozzá miből mérték,vagy vannak, akikben kétféle a mérték?A kabátkát nekik, ugye bőre szabták?S lehet, hogy gumiból készültek a cérnák?Számukra a becsület már ócska vacak,s ha nem tartom ígéretem, s adott szavam,Ő lesz az első, ki ettől falnak szalad?S önkényesen hozz új törvényt, s húzz új falat?!Az igazság folyton egyre töpörödik,így lesz, hát múlékony apró örömöd is. Jóság...tengerek mélyére keveredik,ami hazugság, hamisság, az most a sikk.Az egyenes az ocsúba beleveszik,elferdült, s a földnek biztos tengelye sincs,ami belőle lesz az egy görbe legény.S azokon a részeken tán betör a fény,s kezdődik ölében új lét, újabb regény. Bízom e gyermekekben, hogy van még remény,s megint erényünkké válik az igaz szó,s mindenki bűvös ködmönbe bújtatható...utazás
álmodozunk, s felébredünk,
vágyakozunk, s reménykedünk,párnára hajtjuk fejünket,s álomba rejtjük lelkünketIstvánoknak
Adjon az Isten minden jót néktek,
falovat és ajándékot szépet.Légy boldog amíg e földön élhetsz,olyan soká, míg egy csillag élhet!