jegvirag blogja

jegvirag•  2016. január 10. 14:31

Minek



Bocsánatot kérek mindenért,
amit tettem, s amit nem tettem, azért.
Bocsásd meg, hogyha félek, s undok vagyok,
s ha magammal elégedetlen, te is érzed haragom.


Tudom, hogy már elkéstem vele
bevalljam szívem mennyire szeret,
s minden nap, csak rád gondolok,
vajon azóta, hogy megy a sorod?




Üresen kongnak a szavak,
mert rád már régtől nem hatnak.
De búcsúzóul enged meg, hogy elmondjam neked:
Köszönöm hogy voltál nekem, s azt hogy még létezel.



Folyton, csak a társaságot keresem,
mert magányosan nálad jár eszem.
S még így is elkalandozok,
ábrándozva nézem mosolyod


De az emlékek közé bánat vegyül,
ha boldog az ember mitől oly szédült,
miért művel butaságokat,
mitől a másik gyorsan menekül.


Miért lesz önző, s egyszerre vak,
s miért nem annak örrül amit kap.
Miért nem növesztek inkább szárnyakat,
hogy ott teremjek, ha látni akarlak.




Üresen kongnak a szavak,
mert rád már úgyse nem hatnak.
De búcsúzóul enged meg, hogy elmondjam neked:
Köszönöm hogy voltál nekem, s azt hogy még létezel.



Minek a száj ha hallgatag marad,
s nem csók tapasztja be ajkamat.
S minek az ölelés, ha nem érzed benne azt,
hogy elhoztad nékem vele a tavaszt.


Üresen kongnak a szavak,
mert rád már ezek nem hatnak.
De búcsúzóul enged meg, hogy elmondjam neked:
Köszönöm hogy voltál nekem, s azt hogy még létezel.

jegvirag•  2015. november 1. 05:43

Mariann

Mariann, mint az őzike megriad,

ahogy a kelő napsugár szemében megcsillan.

De máris örömfény gyúl helyébe,

mert ma helyet foglal az úr szívében.

Legyél hát mindig örömteli, boldog,

önfeledt nevetés hagyja el a torkod.

Amit, óhajtasz, legyen ajándékod,

nagyon sok gyönyörű névnapot kívánok!

jegvirag•  2014. szeptember 23. 16:49

bűvös ködmön...

Azt mondtam, hogyha hazudsz szorítani fog,

s a bűvös ködmön vészesen zsugorodott.

Vajon az anyagot hozzá miből mérték,

vagy vannak, akikben kétféle a mérték?

A kabátkát nekik, ugye bőre szabták?

S lehet, hogy gumiból készültek a cérnák?

Számukra a becsület már ócska vacak,

s ha nem tartom ígéretem, s adott szavam,

Ő lesz az első, ki ettől falnak szalad?

S önkényesen hozz új törvényt, s húzz új falat?!

Az igazság folyton egyre töpörödik,

így lesz, hát múlékony apró örömöd is. 

Jóság...tengerek mélyére keveredik,

ami hazugság, hamisság, az most a sikk.

Az egyenes az ocsúba beleveszik,

elferdült, s a földnek biztos tengelye sincs,

ami belőle lesz az egy görbe legény.

S azokon a részeken tán betör a fény,

s kezdődik ölében új lét, újabb regény. 

Bízom e gyermekekben, hogy van még remény,

s megint erényünkké válik az igaz szó,

s mindenki  bűvös ködmönbe bújtatható...

jegvirag•  2014. augusztus 20. 19:23

utazás

álmodozunk, s felébredünk,

vágyakozunk, s reménykedünk,

párnára hajtjuk fejünket,

s álomba rejtjük lelkünket

jegvirag•  2014. augusztus 20. 19:13

Istvánoknak

Adjon az Isten minden jót néktek,

falovat és ajándékot szépet.

Légy boldog amíg e földön élhetsz,

olyan soká, míg egy csillag élhet!