Lekváros Pista

stapi•  2019. június 8. 08:23

Lekváros Pista

 

Majszos-bajszos kisgyerek

jön felém az úton,

keze majdnem letörik,

nem rágódik múlton.

 

Óriási a kenyér,

jó sok lekvár rajta,

szeme csillog, hogy harap,

élvezettel falja.

 

Tudom nevét magam is:

ő Lekváros Pista,

s ha nem tudnám, akkor meg

fejemben a lista.

 

Fel van írva mindenik,

szép sorokban, rendre,

de csak ő az, amelyik

hajlamos a csendre.

 

Neki mondom e mesét,

mit az imént varrtam...

Hatvan évvel ezelőtt

magam is ezt faltam.

 

Így néztem ki, éppen így,

bajszos optimista...

Akkoriban én voltam

a Lekváros Pista!

 

2019. június 8.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2019. június 12. 17:53

@lelektunder: Igen, cukros-zsíros... Az volt a kuriózum. :) Én azért azt nem annyira szerettem, de néha elfogyasztottam egy-egy szeletet. Szép emlékeim vannak abból az időből, pedig abszolút nem volt felhőtlen az élet. Szerencsénkre a szülők elfedték a csúnyaságokat...

Köszönöm szépen, hogy meglátogattál!

lelektunder2019. június 12. 14:32

Nagy jó kedved kerekedhetett, mikor ezt a verset írtad, mert árad belőle a régi "emlékbódogság"....ha nem volt lekvár, mert az hamar elfogyott mindig, akkor jöhetett a "cukroszsíroskenyér"....haj, de szép és jó is volt...."a meztéláb" szaladáshoz kellett az energia... :-)

stapi2019. június 11. 09:54

@BakosErika: Köszönöm szépen, hogy olvastad! Én is szeretem a zsírosat is. Gyerekkoromban meg a zsíros-lekvárosat is megettem. :) A mézes-vajasról nem is beszélve! Csak az ritkán jutott...

BakosErika2019. június 10. 18:39

De aranyos. :))
Én a zsírosat jobban szerettem. :)

stapi2019. június 8. 17:16

@Törölt tag: Köszi, hogy eljöttél! Én szerettem is. De a zsírosat is szívesen eszegettem. Sőt, most is. :)

Törölt tag2019. június 8. 12:58

Törölt hozzászólás.