Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Lekváros Pista
stapi 2019. június 8. 08:23
Lekváros Pista
Majszos-bajszos kisgyerek
jön felém az úton,
keze majdnem letörik,
nem rágódik múlton.
Óriási a kenyér,
jó sok lekvár rajta,
szeme csillog, hogy harap,
élvezettel falja.
Tudom nevét magam is:
ő Lekváros Pista,
s ha nem tudnám, akkor meg
fejemben a lista.
Fel van írva mindenik,
szép sorokban, rendre,
de csak ő az, amelyik
hajlamos a csendre.
Neki mondom e mesét,
mit az imént varrtam...
Hatvan évvel ezelőtt
magam is ezt faltam.
Így néztem ki, éppen így,
bajszos optimista...
Akkoriban én voltam
a Lekváros Pista!
2019. június 8.
stapi2019. június 12. 17:53
@lelektunder: Igen, cukros-zsíros... Az volt a kuriózum. :) Én azért azt nem annyira szerettem, de néha elfogyasztottam egy-egy szeletet. Szép emlékeim vannak abból az időből, pedig abszolút nem volt felhőtlen az élet. Szerencsénkre a szülők elfedték a csúnyaságokat...
Köszönöm szépen, hogy meglátogattál!
lelektunder2019. június 12. 14:32
Nagy jó kedved kerekedhetett, mikor ezt a verset írtad, mert árad belőle a régi "emlékbódogság"....ha nem volt lekvár, mert az hamar elfogyott mindig, akkor jöhetett a "cukroszsíroskenyér"....haj, de szép és jó is volt...."a meztéláb" szaladáshoz kellett az energia... :-)
stapi2019. június 11. 09:54
@BakosErika: Köszönöm szépen, hogy olvastad! Én is szeretem a zsírosat is. Gyerekkoromban meg a zsíros-lekvárosat is megettem. :) A mézes-vajasról nem is beszélve! Csak az ritkán jutott...
BakosErika2019. június 10. 18:39
De aranyos. :))
Én a zsírosat jobban szerettem. :)
stapi2019. június 8. 17:16
@Törölt tag: Köszi, hogy eljöttél! Én szerettem is. De a zsírosat is szívesen eszegettem. Sőt, most is. :)
Törölt tag2019. június 8. 12:58
Törölt hozzászólás.