Ének

Szabad vagyok

 

Szabad vagyok. Szabad lettem!

Szabaddá tett Krisztusom!

Bűn átkától most már menten,

Vele: élek, jól tudom.

 

Szabadságom drága nagyon!

Meghalt érte Krisztusom.

Megragadta, tartja karom,

nem ereszti, jól tudom.

 

Szabadságom ürügy lehet...

Figyelmeztet Krisztusom!

Ami hasznos, csak az vezet

öröklétbe, jól tudom.

 

Szabadságom becses nekem!

Benne kísér Krisztusom.

Megőrzöm, és el nem vetem,

mert Ő szeret, jól tudom!

 

2019. november 21.

Gazdag vagyok

 

Gazdag vagyok. Gazdag lettem.

Gazdaggá tett már az Úr!

Földi kincset bár nem leltem,

van értékem amott, túl.

 

Lelkem boldog, ujjong bennem.

Örökké tart vagyonom!

Nem kell a Pokolba vesznem,

Jézus örvend napomon –

 

amelyen Őt elfogadtam,

s átformálta szívemet;

biztos kézzel óv utamban,

örök honba elvezet.

 

Gazdag vagyok. Gazdag lettem.

Gazdaggá tett már az Úr!

Földi kincset bár nem leltem,

bennem hálás szívet gyúr.

 

2019. november 20.

Elmondanám...

 

Nejem már nincs, de amíg volt,

kedvelte a míves humort.

Ha lehetne, elmondanám

neki eme híres danám:

 

---

 

Nem kislány, sem csecsemő,

kinek két nagy csecse nő.

Két ekkora dudoron

megbotlik a humorom!

 

Büszke vagy és nyakas is,

kell néked már pasas is...

Tipegve mégy, úgy riszálsz,

titkos randira citálsz.

 

Illatos a leveled,

hullámzó a kebeled...

Ha botlik a humorom,

pihegek két dudoron...

 

Így leszek majd, ha a pap

egyszer minket összead.

Akkor leszel csecse nő,

hisz rég voltál csecsemő!

 

2019. november 6.

Itt vagy, Mama?

 

Itt vagy, Mama?

Koldul a lélek, kér a száj.

Oly hamar itt hagytál!

Kis kereted ma még kisebb talán,

elvitt közülünk a bősz halál.

Mégis élsz ma!

Körülállunk, emlékezünk,

egyszer hozzád elérkezünk...

Nagy találka lesz az, tudom,

futok, amíg fel nem bukom.

Utánam fut az unokám,

kezében van a buzogány!

Halál ellen a kis Botond...

Kurta élet a nagy porond!

Itt vagy, Mama?

Koldul a lélek, kér a száj.

Oly hamar itt hagytál!

Kis keretedben rózsaszál,

krizantém is otthont talál...

A gondolat itt olyan sivár!

Minden feledhetőt kizár.

Körülállunk, emlékezünk,

egyszer hozzád elérkezünk...

Nagy találka vár mireánk,

visszarepül a bumeráng.

Itt vagy, Mama?!?

Megyünk haza!

Lányok, vejed, kis unokád,

férjed is megy... Megyünk hozzád!

Csak kis idő... Dolgunk van még...

Ha itt lennél, mit nem adnék!!!

Várj meg, Mama,

Megyek haza.

Először én, mert így dukál,

jön a kocsi, már itt dudál.

Fekete az, s mint a nagyok:

kísérettel, és nem gyalog...

Itt vagy, Mama?

Már itt vagyok.

Zúgnak felettem a dalok...

Itt vagy, Mama...

 

2019. október 14.

Rohan az ősz

 

Rohan az ősz.

Tegnap csak a levél hullott,

ma már a dér is belepi.

Holnapra már a kályha dorombol,

s az úton a szél

táncoló hópelyheket toloncol.

 

Rohan az ősz.

Barázdát babrál az arcon,

szél fáj a vénült dobhártyán,

s eső-vert tetők nedvük csorgatják.

Vándormadarak

helyük a haragvó télnek adják.

 

Rohan az ősz.

A tegnapi gesztenyeszín

hamuba öltözve konyul,

lassan hó takarja a dér helyét,

s avult-fehéren,

párnák közt keresi az Úr kegyét.

 

2019. október 7.