Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Véglény
b.cermidoff• 2012. január 14. 03:12
Véglény
Üres szavakként koppannak a percek
életem falán.
Elbámul felettem közönyöm
s nem lesz más társam talán.
A megakadt megszokás
merevgörcsbe zárta be magát.
Katatónia
- a szeretetéhség hiánya a gát.
Mindent, mi élt újulni készen,
csonkig lekoptatott
e retardált, hibás szerkezet,
aki én magam vagyok.
Ülök a vegytiszta, fehér homályban.
Szép, új világ…
S szállingóznak sima agyamra
a tökéletes hibák.
Szenvedésem fájdalmatlan.
Észre sem veszem,
hogy csupán
egy véglény vagyok egy tárgylemezen.
b.cermidoff2012. január 14. 13:18
Kedves logaritmus, pepo, skary! Köszönöm, hogy olvastátok a versem. Hát ez az, ami megfoghatja az embert, ám érthetően nem tetszhet. Ha másé lenne, azt írnám, hogy érdekes... XD.
Törölt tag2012. január 14. 13:09
Törölt hozzászólás.
pepo2012. január 14. 06:34
Szenvedésem fájdalmatlan.
Észre sem veszem,
hogy csupán
egy véglény vagyok egy tárgylemezen.
skary2012. január 14. 04:49
elégdurva..véglény? :)
b.cermidoff2012. január 14. 03:14
Természetesen nem rólam szól XD.