b.cermidoff blogja - Az igazgyöngy
MũvészetA holló dala
Repedezett falú kút
kőkávájánál
bús, elárvult torzó,
néma bálvány áll.
A hajdani delnőnek
se keze, se lába.
Egy romantikus balek
bújik oldalába.
Ágon ül a holló,
kornyikál, beszél.
Fényes tollát pelyhezi
őszi, kerge szél.
Visszhangozza lenn a táj
s fenn a lenge lég
kormos göncű gyász-bohóc
gúnyos énekét.
Voltam én a bolondod.
Jól mulattál rajtam.
Elszálltam e rémálomból,
mint egy kósza dallam.
Hiába sírsz.
Szemeid maró könnyben úsznak.
Nékem adatott tálentum,
nem pedig Vénusznak.
Nem vagyok
Nem vagyok költő,
Modern
Modern
Sétál a szavak közt
csípőre tett kézzel
a betűk nagy zsonglőrje,
Hexensusszos Lézer.
Lökhajtásos csókokat
dobálgat a Múzsának,
hátha szabadítója lesz
szőrös nyelve gúzsának.
Gumimakaróni húrján
kósza ihlet kóvályog.
Repedező dobhártyákra
rászakad a szóvályog.
A csodálók kíváncsi raja
még sohasem látott
ékezetek s központozás
nélküli pusztaságot.
Nincs egy árva nagybetű sem
a mondatelőben.
Tetőzik az izomláz
benn az agyvelőben.
Tehet egy szívességet
a nyelv buzgó őre.
Vonuljon el bujálkodni
a mágneses mezőre.
Szellemi táplálékot oszt
a korszerű lélek.
Tintás kondérja felett
legyek döngicsélnek.
A hatalmas kanálban
bizony nincsen semmi.
Tessék mondani,
ezt mind be kell venni?
Bálványimádás
Bálványimádás
Életet hazudsz a képekbe,
miket tollad papírra táncol.
Kárhozott lelkek füstje a tintád,
amely a sárhoz láncol.
Csalóka szavak csillámporát
szórod az elegybe,
penésszel csipkézett rozsdakristály,
mit a kígyó fon egybe.
Nyállal kevert cián a zöld,
romlott vér a barna.
E sóhajok hídján nyüzsög
a pokol minden barma.
Megidézett kurafik,
akasztófavirágok,
kiknek oltárán áldozol
és nevüket imádod.
Ifjú éveidet
torkon ragadva
viszed a guillotine alá
veszni a vérpadra.
Hátha drága erejüktől
mégis újra éled
elevenen rohadásra ítélt
televényed.
De csak játszik veled a képzelet.
Megcsalnak érzéseid.
Gondosan megalkotott világod
az Igazság fényénél szétesik.
Feldobott játékszered
lezuhan csörögve.
Hiába ér délibábod az égig.
Mert ragaszkodsz hozzá, holt maradsz örökre.
Bűvészkedő faun
Bűvészkedő faun
Könnyed képek,
tetszetős szóhasználat,
gördülékeny stílus -
az emberi vadállat.
Egy frázist beszúrni,
aztán ellibbenni.
Kívül áramvonalak,
mögötte semmi.
Légnemű témák,
miket egy gyermek un.
Virtuóz giccstárlat.
Bűvészkedő faun.
L'art pour l'art szóhuzat,
feledhető fáma,
az öngyönyörködtetés
magas tudománya.
Jól vigyázz, barátom,
be ne csapjon téged.
Kerüld el e parfümös,
cukormázas mérget.
Nem ártalmas szellem.
Nem irigy senkire.
Csak az Igazságot
kerüli messzire.