Tudod

 

Tudod, Én megvenném azt a hajót,

ha értelme volna…

Dolgoznék érte éjt nappallá téve

a lap fölé hajolva

vagy fényesre súrolnám a homályos tejúton

a csillagokat.

Ha nem, hát varrótűm lenne égi kelmén

ragyogó rímfogat.

Csak ne fognád e bűnös város kezét

imádattal,

hol sötét szövetség csalétkét kínálja

zsivány asztal.

Mérgezett csontokra cseréled

szent morzsáid

s a mézes madzag hirtelen

rabláncoddá válik.

A csapda rád zárul.

Nem tehetek mást,

mint hogy megmutatom

a legtisztább forrást

s rábocsátom

e drága, kis papírhajókat,

melyekre véremmel írtam neked

szerelmes szókat.