Szemfényvesztés

Szemfényvesztés

 

Unatkozik az agy

és teremt képeket,

melyeket

kiforgat, megszínez a képzelet.

Fantázia játszik

hamis valóságot.

Fellobbannak mélyéről

kacér délibábok.

Izgatnak,

sutyorogni járnak az elmédbe.

Próbálkoznak,

trükkjeiket mimódon vennéd be.

Szemfényvesztő mutatványok lakhelye

lesz a fejed

s azt teszed azontúl,

mit Cipolla mond neked.

Elkápráztat, félrevezet

a görbe utakon.

Szégyen, röhej és utálat

lesz ezért a jutalom.

Kényszerpályán jársz,

mire észreveszed önmagad.

Szabadságod,

mint a légy a légypapíron fönnragad.

Ott állsz majd Teremtőd előtt

a mocskos ruhádban.

Csak a Lámpás a szívedben

marad makulátlan.