Sohasem sikerül

b.cermidoff•  2012. január 30. 04:20

Sohasem sikerül

 

Szavak ködfátyla mögül

belehelem

állott kis titkaimat, én,

a korszellem

koponyád

pókhálós kupolája alá

s hazudom személyem

fényes arkangyallá.

Sötét gondolatok

útvesztőjében

csillog szellemem,

mint fekete ében.

Ahová csak beteszem

átkozott lábam,

hódít a penész, a rozsda

utánam.

Büszkeségem falai közt

kínjaim nagyok.

Egóm magzatával

viselős vagyok.

Megszülném önmagam,

én, belterjes lélek.

De sohasem sikerül.

Mindig elvetélek.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

b.cermidoff2012. január 30. 21:40

Ó, a korszellemnek nem árt a magány XD. Maradjon is csak egyedül. :) Köszi, hogy olvastátok :)

nyarfas.anna2012. január 30. 11:16

Kifejező, sőt szépen őszinte szavak.
Igen a magány leépítő lehet.
Én veszettül kapálódzom ellene.
Ezért figyelek másokra is.

skary2012. január 30. 05:16

amagányteszi :)