Részlet a betyárnaplóból

Részlet a betyárnaplóból

 

Bújik a hűtlen szájában a szó.

Nyelv alatt kuksol az ének.

Pislog a létben az átutazó.

Ideje van a csontzenének.

Ma öklök osztanak szót a ringben,

mit az utca kerít.

Azok kenik rád saját véred,

kiknek toltad szekerit’.

Jaj a nyáltól ragadós hűségnek,

mi papírra, fémre tapad.

Savós szemedben csillagok égnek

miközben átkozod magad.

Egy zuhanó álomkép beléd akadt

s most bénán hullasz alá.

Éjjellé merevedett e pillanat

és nem ébred hajnallá.

Kakukkfióka reményed

nem pátyolja a valóság

és könyörgő kezeidet,

mint a csikket eltapossák.

Leírtak már, ember.

Nem is néznek hátra.

Csak Én figyelek fel

elhaló imádra.