Pesti Grand Canyon

 

Szabályos betonsziklák közt

utamat járom.

Lecsorog rám a hideg fény

a felüljárón.

Most kopott rozsdafoltok

a hajdani fűtengerek.

Koszos hóban óriás porcica,

borzas galamb hentereg.

Álmos ritmust kopog a cipőm

a mesterséges láván.

Átölel a pesti Grand Canyon,

e fenséges látvány.

Valószínűtlen ragyogásban

délibábok égnek.

Százezernyi deres ablak

tükröt tart az égnek.

Zúzmarát fújnak lelkemre

bénító fagyok.

Ezen az idegen helyen

átutazó vagyok.

Szívemen üres ringli,

min átsüvít a szél.

Csomózz Magadhoz, Uram

és el ne eresszél.