Ne az én kertemben

Ne az én kertemben

 

Szellemi parlagon

sokféle csúf bogár…

Zajuktól, röptüktől

az agy-táj rezonál.

Bolond lyukból bolond szél fúj

és vihart arat.

Ki ilyen forrásból merít,

rossz ihletet kap.

Dudva tövén mérges gomba

szidja a természetet.

Csak az lehet bűnös azért,

mit a dühe véle tett.

Szaporodik minden maszlag.

Kóró tövise maraszt.

Állandó itt a vergődés,

attól zörög a haraszt.

Megszólít egy mákvirág:

kis ibolyát tessék!

Arra vár itt minden,

hogy a sulykot elvessék.

Egy szó mint száz,

döntöttem jöttömben-mentemben:

virágozzék ezer gaz,

de ne az én kertemben!