Mint macska

Mint macska

Kik csak sejtenek Téged,
mint macska az esőt,
sajnáltatják szívüket,
a bilincsben verdesőt.

Ki sem látnak
elméjük rozsdája alól,
de úgy szidalmaznak,
mintha ismernének jól.

Panasznak, káromlásnak
se hossza se vége.
Rágombolják szennyesük
az Isten Nevére.

Megismerni azonban
egy sem akar, Istenem.
Hogy feladják görcsözésük?
Hogy képzeled? Azt már nem!

Inkább egymás sebét
vakarják véresre.
Szüksége van a pokolnak
a sok vaksi béresre.

Istenem, ha már mind
saját lelke sötétsége foglya,
vezesd őket jóillatoddal Magadhoz
az orruknál fogva.