Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Messze vitorlázom
b.cermidoff• 2012. április 2. 13:29
Feszült a lét
s a felszín alatt
összegubancolódnak
a fonalak.
Ami kívülről
rendezettnek látszik
a fonákján káosz
mindegyszálig.
Nyugtató közhelyek sora
borogat
zárt mosolyok mögé szorult
vicsorokat.
S a testnedvek óceánján hányódó
lélek
rabja
a vágyak szirénénekének.
Az elme
csak gőze e bomló televénynek,
hol a világítótornyok
kósza lidércfények.
De ahol
a hajnal a sötétbe harap,
szivárványra
feszít húrokat a Nap.
Idegen vagyok a múltban,
ahol mindig fázom.
Jóillatú széllel
innen messze vitorlázom.
b.cermidoff2012. április 4. 05:15
Kedves Alexander, pippencs! Köszönöm, hogy olvastátok a versem. Szívből örülök hogy írtatok a falamra és hogy tetszett a versem. :)
Törölt tag2012. április 3. 09:04
Törölt hozzászólás.
pippencs2012. április 2. 23:03
jaj ez az utolsó négy sor nagyon tetszett!!!a többi is, de ez nagyon!
gratulálok!
Piri
b.cermidoff2012. április 2. 22:03
Kedves skary! Naná, hogy maradok :). A lehető legjobb helyen vagyok itt a poet.hu-n és lelkiekben is :).
Kedves T.Tibor! Én már megérkeztem :).
Köszönöm, hogy olvastátok a versem.
skary2012. április 2. 16:37
áááááá maradsz:)
Törölt tag2012. április 2. 15:44
Törölt hozzászólás.