Hideglelés

Hideglelés

 

Az éjszakába burkolva

erjedni kezd a képzelet.

Lepetéz benne a nap gondja,

pátyolgat lárva-képeket.

Megindul minden egy perc alatt.

Lélegezni kezd az éter.

Megtelik balsejtelmes,

testen túli titkos léttel.

Ül a gyermek ágya szélén reszketegen,

meg se nyikkan.

Amit minden felnőtt tagad,

ismét eljött, újra itt van.

A bolondok órája kezdi ketyegését

minden lyukban.

Idegen árnyak suhannak.

Remeg a lég sóhajukban.

Feltolul az egész lélek

s feltátja bűzös mélyét.

Ha az ember önmagát emészti,

a démonok miért kíméljék?

Összekulcsolódnak ekkor

Isten-hívó kicsiny kezek.

Kétségbeesett fohászra

szívmélyből jő a felelet:

Nagy hatalom halál s pokol,

de még nagyobb a szeretet.

Ha a világ hazudik is,

Én mindig itt leszek veled.