Gravitáció

Gravitáció

 

Nem akarok elfeküdni

a sercegő percek között

tudomást sem véve a Szóról,

mely nekem ütközött.

Nem érdekel

a bamba növés-múlás hangja,

mit könyörtelenül elnyom

az utolsó idők harangja.

Nem emelnek fel sehova

viasz szárnyú álmok.

Zuhantukban könnyeikkel

bepecsétlik a jármot.

Nem fog rajtam

felhőjáték ritmusa az égben.

Kiszakadtam vonzásából én

már nagyon régen.

Íme kihulltam a rostán.

Elengedett a véletlen.

Mert nehéznek találtattam,

alkotórészed lettem.

Igen, egyszer Hozzád bújtam

s szívedhez kötve

osztályos társad sorsodban,

ez lettem örökre.