Felemeltetés

b.cermidoff•  2011. szeptember 2. 16:06

Felemeltetés

 

Egy Kéz felemelt a porból

engem, holt kődarabot.

Kiragadott a puszta létből

s ez érintéssel értéket adott.

Ismerni kezdett minden

s egyszer csak fájt az élet.

Hirtelen rám zuhant súlya

a magasra emeltetésnek.

Hevülve ébredő lelkemen

éreztem egy idegen illatot.

Reszkettem, mert láttam már hullani

sok büszke csillagot.

Mégis erre az érintésre vártam

halálra szántan,

hogy felizzon gyarló szívem

a mennyei ragyogásban.

Ím vádlóm megszégyenült.

Elnémult anyagi természetem.

Rám szállt és betakart a Szellem

s kimondta gyönyörű, új nevem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

b.cermidoff2011. szeptember 2. 23:44

Kedves EDY, Zotya68! Örülök, hogy tetszett a versem. Mostanában egy kicsit nehezen ment az írás. Végre felszabadultam.

zotya682011. szeptember 2. 19:07

Ez most valóban igen jó!!!

EDY2011. szeptember 2. 18:05

Varázslatos!