Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
És jöttem
b.cermidoff• 2015. augusztus 25. 23:43
És jöttem.
A kötelékek meglazultak.
Két kézzel engedted el
az ernyedt múltat.
Ígérd meg,
hogy másról nem énekelsz többet,
nem adsz helyet
a kényszerű köröknek
és még mielőtt
e zombi ismét fejedre nőhet,
eltaposod
a régi szeretőket.
Hódíts hűtlenül,
emlékük feledve.
Ne fűzzön láncra
tested ezer nedve,
mely visszahúz
a disznókhoz a sárba.
Maradj inkább
szabad, számkivetett árva.
Szálanként fojtsd meg álmaid,
mielőtt kiherélnének.
Egyetlen kísértés maradhat csak,
maga az élet.
b.cermidoff2015. augusztus 27. 02:53
Kedves 1968, skary! Köszönöm, hogy elolvastátok a versem. Én sem szó szerint értettem a kiherélést :). Csak azt akartam kifejezni, hogy aki az álmaiban él, hamar elveszti a realitásérzékét.
19682015. augusztus 26. 16:44
Megint nagyon jó lett, B.C.
elismerésem
skary2015. augusztus 26. 05:02
áá nem akarom magam heréltetni :)