Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eleven lámpás
b.cermidoff• 2011. október 29. 23:37
Eleven lámpás
Ülök a szabadság közepén
talpig rozsdás vasban,
mint élőhalott bálvány,
míg eközben lassan
utolér átváltozásom
főnix fészkem ormán.
Emberi fáklyává nyílok
tűzszirmaim bontván.
Lángok palástjával
betakar a lenge szél.
Halhatatlan szívemben
százezernyi szent beszél.
Parázstollaim hada
táncot jár a légben.
Angyalkéz simul a lanthoz
a vibráló égben.
Idáig csak haldokoltam.
Most igazán élek.
Lázadó dalt énekel bennem
az örök Lélek.
Ti raktatok máglyát nekem
lángoló betűkből.
Eleven lámpássá lettem,
kit a sátán gyűlöl.
b.cermidoff2011. október 30. 12:20
Az összes olyan dolog, ami nem Istentől van, bálvány. Minden, amit Istennél fontosabbnak tart az ember vagy minden, amivel visszaél bálvánnyá válik. Még a legszentebb dolgok is. Szomorúan tapasztalom, hogy például a szerelmet, a költészetet vagy a szabadságot Isten elé teszik az emberek az életükben. Pedig hálásak lehetnének az Úrnak mindezekért a dolgokért. Természetesen ez nem rátok vonatkozik. :)
Törölt tag2011. október 30. 05:04
Törölt hozzászólás.
skary2011. október 30. 03:44
:)