Agymenés

Agymenés

 

Látom, baj van.

Forró a homlok.

Feszül a koponya.

Az agyvelő fortyog.

 

Keresel mindenütt.

Nyílnak a könyvek.

Izzad az egó.

Az akarat görnyed.

 

Zaklat a múltad.

Jönnek a könnyek.

A jövőt lenyúlná

zöldszemű szörnyed.

 

Tajtékzó szájjal

firtatod éned:

miért nem vagyok

Én is egy géned?

 

Becsődöl a tudomány.

Felsül az ész.

Az emberi elme

a semmibe vész,

 

mert egy kiszáradt fának

gyümölcse érett

s kriptafalak közül

kihajt az Élet.

 

Nem szegezhettél

örökre kereszthez.

A szegletkő vagyok,

Akitől rettegsz.

 

Nem vagyok bálvány,

mit ráraksz egy sírra.

A Szó vagyok,

makacs, szívlakó csíra.

 

A valóság elég,

hogy észhez térítsen?

Nietzsche meghalt.

Aláírás: Isten.