Róza szóbazárja

kis nyáresti zene

 

az est vörhenyes fűszőnyegén

lassan felénk lépdel a hold

nem látja más csak ő meg én

hogy utána oson egy kobold

kis ’rőzse-dalt’ cincogtat épp

’tücsökhegedű’ hangszerén

nem is hallja más mint a hold

s a szőnyegen csak ő meg én…

Árnyékban  

 

„Én sem volnék, ha nem volnál”

hűlt csillagoknak izzó darabja,

tüzek őrzője, vad viharok hőse,

pernyeálmoknak megálmodója.

 

Én sem volnék büszke várrom

úrnője, kinek hűs homlokára 

holdfény hímez tükrös jelet,

hajnali nap sugarára várva.

 

Te sem volnál, ha nem lennék

túl lázálmok szép látomásain,

ha nem repülne fecskeszárnyú

emlék át az idő bomló rácsain.

 

Én sem vagyok s te sem vagy már,

csak két koldus, felhőrongyokba

bújva.. „vagyunk ketten két szép nyárfa ,   

s búvunk egymás árnyékába”

 

/ az idézetben Kányádi Sándor: Két szép nyárfa c. versének sorai /

  

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Árnyékban - II.

 

árnyékban már harminckettő

sűrű lombsörények alatt

vágtatnak forróvérű nyarak

sehol se leng egy kis szellő

 

árnyékban is harminchárom

s a higany egyre feljebb kúszik

majd fürge gyíkként eltűnik

napra nap tudom én sajátom

 

ez a hő bent épp harminchat

így marad már de kint a nyár

hevül tovább mert neki jár

még néhány forró pillanat

 

itt árnyékban egész tűrhető

túlélhető majd csak okosan

az idő úgyis tudja hogyan

tartsa meg mi nem lehűthető

 

 

 

 

 

Lapjárás

 

Kezemben végre az áhított lapok,

szétterítem, de nagyon csalódott

vagyok,.. mert ahogy így elnézem,

ezek hamisabbak, mint én vagyok.

 

A dáma rég pikkel rám, egy káró

király miatt, koronája még mesés,

bár fakó lett, megkopott.. de kár, óh 

hogy csal! A játszma kész átverés.

 

A kör bubi, ez a pofátlan kis kaján

csak forgatja a szemét körbe-körbe,

na persze, könnyű a más baján

vihogni, mint idétlen kertitörpe.

 

Jelmezben is meztelen királyok,

körül mindig akad pár összeesküvő,

kinek zsebében lapulnak az ászok,

s mikor nem várod, akkor veszi elő…

 

Nincs a kártyában szerencsém,

a jokerek már régen elkerülnek,

s ha igaz a mondás.. (ó, én szeretném..),

talán a másik fele is teljesülhet.

 

/07.04./

 

 

 

?

 

„Én nem tudom mi ez”,

mert lehetne akármi,

sőt nem zárható ki,

hogy tudhatja bárki.

 

„Én nem tudom mi ez”,

mindegy mit gondolok,

mert így elméletileg

nem tudom, hogy titok.

 

„Én nem tudom mi ez”,

de hadd legyen, hagyom.

... Egy költő megbocsátaná,

hogy a többit nem tudom…

 

/07.22./

 

/ az idézet: Juhász Gyulától való/

Uborkaszezon

 

Uborkaszezon hever az utcán,

sok kiforratlan nyári téma..

dunsztom sincs momentán

miket ír még nekem a nyírfa?

Levél jön, de nem postással

szellőcske hozza egy sóhajtással.

Ilyen egy igazi uborkaszezon:

eseménymentesen csendes,

de egészséges és finom..,  /mégse danon/

 

sőt nem is drága! Pár napja

kovászolódik egy üvegben

langyos sós vízben ázva,

alul kaporral, fokhagymával,

pirított kenyérrel a tetején

szép lassan készül el ahogy kell.

Tudom, ő sem bírja a tűző napon,

az üvegnek uborkaszezon a téma,

de én nem unom, szeretem nagyon

talán meg is kóstolom még ma   :)

 

/ 07.12. /