Róza szóbazárja

Személyes
Rozella•  2019. augusztus 5. 14:49

Canale



Canale

 

Az Álom, a Szerelem, meg én,

lebegtünk hárman egy gondolán,

csillaghulláskor, egy canale vizén.

 

Az első már nem gondol rám,

ám én láttam nemrég egy képen,

és még mindig Ő.., ennyi év után.

 

Hirtelen jött egy igaz tévedésem,

 de sokáig tartott mire elhagytam őt,

aki rám hagyta a múlt időt egészen.

 

Bejárta nélkülem a csillagmezőt,

remélem, megtalálta ott új otthonát,

más életet kapott, jobbat, élhetőt.

 

Lehettünk volna boldog család,

kitartva együtt jóban, rosszban...

’A sors mást akart’, - tán ezt mondanád.

 

…és jött valaki, mikor nem is vártam,

röppentek évek, ..már nem kellettek ódák,

sem ’elbocsátó szép üzenet’, hogy elbocsássam.

 

Olyan valósnak tűnnek a képzelt csodák,

de tudom az Álom, a Szerelem, és én,

nem vagyunk mások,.. múló tercinák.

 

 Felhőcsónak úszik, benne a ’Te meg Én’,

egyszer majd kiköt egy hulló csillagon,

s addig.. elring valahol egy canale vizén.


/05.15./


 

Rozella•  2019. augusztus 5. 14:40

Az édes 'Ana'-nyelv :)

Nem sokszor írok túl személyes dolgokról, de ez ma egy ilyen nap..:), és előrebocsátom, hogy elfogult leszek, mint minden nagymami... :) Holnap lesz 15 hónapos Szofi, az unokám. Az idő egy ideje nem repül, hanem úgy száguld, hogy minden F1-et lazán megnyerne..

Tegnap számoltuk össze, hogy kb.150 szó most az aktív szókincse, ami egyszerű szavakból áll, de ezeket már önállóan használja is, pl. ha lát valami ismerőset, vagy játszik, azt folyton kommentálja (...csak tudnám, kire ütött ez a lánygyerek? :) Ami meglepő, hogy sok szót kristálytisztán ejt ki. Kíváncsi és sokat kérdez, rámutat tárgyakra, növényekre, stb. majd félreérthetetlen hangsúllyal jön a kérdés: ’ - Mmiiiii?? ’ /jelentése: nicsak, mi ez itt?/

Múltkor teljesen véletlenül rálépett egy hatalmas lódarázsra a kerti járdán, hát szegény darázs, rosszkor volt rossz helyen, de tényleg akkora volt, mint a Szofi fél talpa…  Már csak egy nagy reccsenésre lettünk figyelmesek, -sajnáltuk, de mit lehet tenni, örültünk, hogy pont nem fogta meg, mert egyébként mindent fölszed, megnéz, sőt megkóstol… A lányom tért magához először és annyit mondott: „ Jajj.., ez jól szétplaccsant…”  A kicsi egy darabig riadtan nézte az „áldozatot”, aztán megszólalt ő is: ” „ bóógááj.. paccs!” Azóta ha rátapos ’véletlen’ valamire/többnyire a széthagyott játékaira/  rögtön hozzáteszi: ’paccs’..:) Valamelyik nap uzsonnára egy almás-banános, gabonás gyümölcspéppel kínáltam, ez egy kecskeméti, üveges bébiétel. Természetesen  jött a ’Mmiii??’ Mondtam neki, hogy ez egy finom hami, kecskeméti, -  mire a válasz: ’hami, kecckeke…’ :)

 

 

Az édes ’Ana’-nyelv :)

 

Arcán tündérmosoly, kezében egy plüssmaci,

’Mammi, Mammi’ nevet és már szalad felém,

’Sziijjaa’.., de jó ezt hallani, ez a legszebb zeném.

 

Tizenöt hónap, mire is elég? Mászni, ülni, járni,

ismerkedni a világgal, magába szívni amit már soha

nem felejt, ízlelgetni milyen az édes’Ana’-nyelv:

 

’Ana, iszi..’- szól, ha szomjas, s néha be nem áll a szája,

’apa, deje,/gyere/ papa, csüccs, Peti, baba, nyuszi, zijáf, atto (ajto) csicsíjja…

’kó  ott ’- azt jelenti: ott egy kő; ’heppke oda’ és rögtön mutatja,

 

hova száll az a lepke, s hol a ’vijjá’, /virág/; a ’papéé’ az papír,

’hámpo’ fent a lámpa, ’bábi’ a láb,/lába s azzal ’tánci-tánci’..,

motoj, busz, bogááj..’ és a ’vau-vau’-t is rég utánozza már…  

                       

foga csak pár, de szava sok.., na nédda’, miből lesz a ’csejjbogáj’?! :)



 

Rozella•  2019. május 2. 09:04

Inda



Inda

 

Nem tagadom,

volt boldogabb tavaszom,

de türelmesebb, reménykedőbb,

rácsodálkozóbb sosem,

eláraszt ez a tavasz-szerelem.

Mindegy. Nem én akarom,

ha eláll a lélegzetem,

lila és fehér illatokból kicseng,

orgonás dallam kavarog,

fészkekre telepszik, fényt szippantva

leülepszik a csend, rámosolyog

visszanyíló ablakaimra.

 

Kíváncsi vadszőlőinda

csavarog múltba futó házfalon,

egészen olyan, mint az életem,

szertelen és elágazó, de ráhagyom,

összefonódó  múlt-jelen…

Szemeit a szél miatt kisírta,

tegnap nem is esett, ma hajnalra

mégis kizöldült egy szereleminda,

elkúszik fényes, túl-élő leveleken

s belém kapaszkodik.., mintha

most is itt volna  jelen…

 

 

/04.06./






Rozella•  2019. április 25. 15:30

Olyan nincs ...! :)


Olyan nincs …!  :)

 

Most, így fűnyírás előtt

kellene nagyon az energia,

habár végül is, én csak tolom,

neki kell nyírnia…

Banán és zabkása volt az ebéd,

/ma nem volt kedvem főzni/,

tán elég lesz a kert fűhadseregét

mind egy szálig mégis legyőzni?

De mi van, ha nem megy mégsem?

És mit szól majd hozzá a rigó?

Már hallom is, „Olyan nincs kérem,...!”,

Mert neki most kell a terített asztal,

… és nem érdekli őt az ebédem... :) 












Rozella•  2019. április 22. 22:23

Helyettes csók


Helyettes csók

 

Heves napokkal forrófejű szél felesel,

vitájukat már nagyon unom.

A felhőket is gyorsan átfutom,

mit írnak…  Más nem érdekel,

amíg az ég bermuda-kék szeme

megakad virágos ruhámon,

messziről felém nyújtott keze

belesimogat a friss zöldbe, s kicsit

ott felejti egy orgonaágon.

 

A csélcsap április megnevettet,

bókol egyet nekem is, elém áll,  

arcomba fúj egy szösznyi verset,

kisöpri vele a rosszkedvemet,

aztán könnyedén felkap ölbe,

mint egy fehér szirompelyhet.

Menyasszonytáncba visz,

csókolgat, a fényben körbeforgat

na hisz..!  Utána újra lelép

hamar, mire eljön a holnap,

már valaki mást akar,

nem lesz hűséges hozzám, tudom.

Helyette holtig hű múzsám csókol

homlokon  - amikor én is akarom.

 

/04.13./




Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom