Róza szóbazárja

Sokan tapasztaltuk, hogy bizonyos képek - minden külön értesítés nélkül - eltűnnek/ eltűntek a blogokból, mert az eredetük ( ill. az, hogy szerzői jogokat sért-e az, aki ezeket felhasználja, nem tisztázott).  A netes képek ugyanis csak akkor kerülhetnek fel a blogba, ha bizonyítani lehet, hogy ingyenesen letölthetők, felhasználhatók. /Saját készítésű képekre a felhasználási tilalom természetesen nem vonatkozik/

Akit érdekel, annak szeretnék ajánlani egy weboldalt, ami segíthet az eligazodásban, vagyis abban, hogy képben legyünk, mit lehet és mit nem...,  emellett tételesen is felsorol 33 olyan oldalt, ahonnan ingyenesen tölthetők le az internetes képek, -anélkül tehát, hogy emiatt bárki bárkit perrel fenyegethetne.

https://wpkurzus.hu/ingyenes-kepek-letoltese/

üdv. R.

/a jelenleg a blogban látható kép saját készítésű fotó /

„ A méhek élete …nem csak játék és mese, már a róluk szóló legnépszerűbb könyv, a Maja, a méhecske is igen realisztikusan indul: az épphogycsak megszületett Maját figyelmezteti a felügyelője: mostantól a legfőbb dolga a társadalom vég nélküli szolgálata lesz. Nincs mese, dolgozni kell.

A méhek közösségének legnagyobb részét a dolgozók teszik ki, amelyek mindig nőneműek és rövid, mindössze négy-öt hetes életük során folyamatosan munkában vannak.

Világra jövetelük utáni első három napjukat takarítással töltik, hogy előkészítsék a termeket a következő generáció számára, majd megkezdődik a mindennapos robot. Pollengyűjtő körútra általában csak az idősebb egyedek indulnak, mert a kaland veszélyessé válhat, ilyenkor a néhány centis állatok akár nyolc kilométer sugarú körben távolodnak el a kaptártól, méghozzá igen sokszor, egy kiló méz előállításához ugyanis négymillió virág meglátogatására van szükségük.

Szárnyaikkal percenként tizenegyezret csapnak és mézgyomrukban hetven milligramm nektárt szállítanak, ami nagyjából a saját súlyukkal egyenértékű. Mindezt pedig azért, hogy (egész életük során) mindössze egy kiskanálnyi méz tizenketted részét elkészítsék.

Mikor a teánkba belekeverünk két kanál mézet, huszonnégy Maja teljes életművét fogyasztjuk el. ..."

Az idézet az alábbi honlapon lévő cikkből való:  https://raketa.hu/hogyan-keszitik-a-mehek-a-mezet

A többi  érdekes dolgot a méhekről ott (is) olvashatjátok... 

Régi nevek 

A hónapok régi magyar elnevezései:

Január - FERGETEG hava 

Február - JÉGBONTÓ hava 

Március - KIKELET hava 

Április - SZELEK hava 

Május - ÍGÉRET hava 

Június - NAPISTEN hava 

Július - ÁLDÁS hava 

Augusztus - ÚJKENYÉR hava 

Szeptember - FÖLDANYA hava 

Október - MAGVETŐ hava 

November - ENYÉSZET hava 

December - ÁLOM hava

A keresztény naptárban:

Boldogasszony hava (Január)

Böjtelő hava (Február)

Böjtmás hava (Március)

Szent György hava (Április)

Pünkösd hava (Május)

Szent Iván hava (Június)

Szent Jakab hava (Július)

Kisasszony hava (Augusztus)

Szent Mihály hava (Szeptember)

Mindszent hava (Október)

Szent András hava (November)

Karácsony hava (December)

*********************************************

 A hét napjai

A hét napjait először az ókori Keleten nevezték meg, hiszen ők találták ki a hetet, vagyis hogy hétnapos időszakokban mérjük az idő múlását. Legalábbis a legkorábbi adatok a hétről innen, az ókori Keletről származnak. (Ezzel persze nem mondtunk sokat, mert a civilizáció rengeteg eleméről igaz, hogy először az ókori Keleten találkozunk vele.) Ezt mondja el a Biblia is a hétnapos teremtés történetben. A hét napjai a hét bolygóról kapták a nevüket. A hét bolygón azonban nem egészen azt kell érteni, amit ma, hanem azt a hét égitestet, melynek helyzete az év során láthatóan változik az égbolton. Ebbe tehát a Föld nem tartozott bele, viszont a Nap és a Hold igen, továbbá a régen ismert, szabad szemmel látható bolygók: a Merkur, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A hét napjait ezekről nevezték el, mert azt tartották, hogy minden nap valamelyik bolygó sajátos uralma alatt áll. Az ókori keleti neveket, melyek először a régi nagy csillagászok, a káldeusok nyelvén (vagyis arámi nyelven) keletkeztek – lefordították görögre, majd a császár-korban, a keleti műveltség terjedésével, latinra is. A latin nevek így hangzottak:

vasárnap - Solis dies, vagyis ‘a Nap napja’;

hétfő -Lunae dies, ‘a Hold napja’;

kedd -Martis dies, vagyis ‘a Mars napja’;

szerda - Mercurii dies, vagyis ‘a Merkur napja’;

csütörtök - Jovis dies, vagyis ‘a Jupiter napja’;

péntek - Veneris dies, vagyis ‘a Vénusz napja’;

szombat - Saturni dies, vagyis ‘a Szaturnusz napja’.

A bolygók egyben istenségek is voltak, ezért  például a Martis dies (vagyis ‘kedd’) elnevezésről nem is lehet eldönteni, hogy az Mars istenről vagy a Mars bolygóról van-e elnevezve, azazhogy a helyes értelmezés „Mars napja” vagy „a Mars napja” lenne-e. A görögök a maguk isteneit használták, így például a pénteket, a Vénusz nap-ját Aphrodité napjának nevezték. Ókori szokás szerint a görögök, rómaiak nem a szavak hangalakját, hanem a jelentését vették át az idegen – jelen esetben keleti –kultúrákból. Ugyanez történt a kései ókorban a germán nyelvekben is: a hét napjait ̋ok is a megfelelő istenségekről nevezték el, szépen megfeleltették a főbb ősgermán isteneket a görög-római pantheon tagjainak. Az angol Sunday (vasárnap) még ma is felismerhetően ‘a Nap napja’, a Monday (hétfő) a Holdé; a német Donnerstag (csütörtök) is a mennydörgő Jupiter germán megfelelőjéről: Donner istenről van elnevezve - a Donner a mai németben is ‘mennydörgés.

(forrás: Kálmán lászló- Nádasdy Ádám: Hajnali hárompercesek a nyelvről)

http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/hajnali.pdf

Ehető őszi gombák

Termete és nemes eleganciája,

egyedi sármja miatt Mr. Vargánya

a gombák választott királya.

Nyárvég, kora ősz és övé a pálya,

uralja az erdőt, hisz kemény legény,

de élete azért nem lányregény.

Hozzá oly hűséges kísérő társa,

őzlábakon termő, hatalmas kalapban

szép fejét büszkén emelő úrhölgy,

kiről hosszú ódákat zeng fű alatt

egy magányos vén tölgy, s hallgatja

sóváran a kis gyapjas tintagomba.

Ha róla nem is, de nyárszínű tintákkal

még álmodik ősszel is Gizike,

aki nem bírja már a hűvös szeleket

úgy, mint a szerény vöröstejű rizike.

Még edzettebb a fagyálló csigagomba,

 egy kissé nyálkás, de igazán ízletes falat,

ám ne keresd egy üres csigaházban,

csak ligetben, erdőn, szabad ég alatt.

Élmény ha rátalálsz, a furcsa látomás:

a kisgömböc-forma óriás pöfeteg,

és nemcsak látványa, de az íze is csodás.

Van még egy különleges gomba

„armillariella mellea”, neve csupa dallam

csupa kellem, de ő tuskón ülő jellem,

magyarul: gyűrűs tuskógomba.

S ha azt hiszed, hogy gombák között

virág nincsen, mert az lehetetlen,

kóstold meg a sárga kénvirág-ot,

mert ki hinné, de ő sem ehetetlen !

Én csupán szedni szeretem,

megtalálni és csodálni, de enni nem.

A gombászás nekem mindig nagy öröm,

mert az erdő csupa élet és rejtelem,

hol a gyakorlat által teszel szert ismeretre,

míg barátoddá nő a fenyvesekben

a sok kis fenyőpereszke.

Egy vizes tipp!!

A hőség megvisel minden élőlényt, nem csak az embert, hanem az állatokat is, így pl. a madarakat is. Ők sincsenek hozzászokva a tartós, 37-38 vagy akár 40 fokhoz. Ha teheted, gondoskodj nekik is naponta többször friss vízről !! Azért többször, mert órák alatt akár 50 fokra is felmelegszik a kisebb mennyiségű víz, ezért kell a kutyák, macskák vizét is hűvösre tenni és cserélni ilyenkor többször!!

Aki nem tudná, a madarak is imádnak fürödni, ha van hol, mert így tisztítják meg magukat a kártevőktől, amik ebben a nagy melegben még jobban elszaporodnak. A kertbe hűvös helyekre, vagy akár ablakpárkányra is lehet vizet tenni nem borulós edényekbe (pl. kiszuperált lábasok, tálak… )

A  „madármedencében” akkora legyen a víz, amiben egy rigó lábon állva még nem merül el…   Én rendszeresen rakok ki nekik vizet és szinte már várják,  az imént cseréltem  ki  négy edényben és öt percen belül  máris  három madár váltott jegyet a 'madárstrandra'  :))