Róza szóbazárja

Köszöntő szó

 

Utólag is nagyon sok szeretettel ’csillogo’ Marikának!

 

Szívem virág-nehéz, kinyíló,

batyum adóssággal teli,

Máriát köszöntő szó

elkésett,  a szívbeli,

pedig elszállt a gondolat:

éjben küldött fénycsomag

volt, egyszer mégis odaér,

mint szemhez sápadt hold fénye

s ha jön a könnyűléptű hajnal

csillogó felhőre tűzött sugarakkal

hirtelen minden élettel lesz teli…

Legyen mindig, kit szeret, s aki szereti,

kívánom az Élet adja meg neki!

 

 

Csak neked,’szípet’

 reflexvers - Skarynak

 

Ne nyald a show-t,

nem vagy te skót,

bár dudás lehetsz akár

kettő is, ha elmúlt a nyár.

Hiánycikk ma a jó csárda,

de van ricsaj, tevelárma

a sivatagban és sokk-homok

alatt feltáratlan dínónyomok.

Dörgés van épp fönn az égen,

megismétlődik a régen

s látod ’itt van az ősz,

itt van újra...’ Jön az új csősz,

meneget a szőlőskertbe,

ott sem málnát szüretelne.

Lazán végigalussza a napot.

ki mit tud lop, ’oszt jó napot’!

Nem tudja a vén kurafi,

százhuszonegy lett a skary!

Mert ha tudná ünnepelne,

nem volna korholós kedve,

adna egy különleges címet

Károlyom, csak neked,’szípet’,

te lennél a „Legifjabb Matuzsálem”

Amúgy boldog szülinapot – Ámen! :)

 

 

Skary-klónok  :)

 

/Bocsi, csak szólok, ezt sem kő komolyan venni :) /

 

Úgy tűnik ismerem néhány klónodat,

az egyik szanaszét szórja a bókokat,

aztán nem találja, - persze nem is keresi,

akad raktáron még épp elég neki.

 

Egy másik klón kaján vigyorral flörtöl

s okosan, nyitott ajtón sose dörömböl.

A harmadik csakis őszintén hazudik,

de csak hogy elhiggyék azok, akik

 

női szívek titkait nem fednék fel soha,

ám neki elmondják, sőt, egyik sem tétova.

A negyedik klón rossz alvó, korán kelő,

hajnali álom-manókkal kekeckedő,

 

asszem,  nem teccik neki a rendszer,

hogy lejt a pálya és nincs kiírva tender

a javításra, -’nagypéz-kisfoci’- rendszerint,

de „a látni vágyó napba nem tekint”, csak beint,

 

… mégis leírja mindig amit diktálnak,

ha kell nyomába szegül a Szent Grálnak..

Van egy pimasz klón is, csak úgy beszólogat,

majd hipp-hopp eltűnik, kreál új klónokat.

 

Közülük egyik még érez is, óh, igazán fajin

amikor elméláz  élet és halál dolgain

a Semmi Hírnöke, falra firkálja a semmit,

mint ki semmit se tud, s nem is ismer senkit.

 

A kérdés csak az, hogy melyik klón olvas?

Mert olvasásban már nem mind szorgalmas,

inkább a versek fölé röptetnek drónokat,

s magasról ………..  a titkos kódodat.              / a pontok nem a behelyettesíthető betűk számával azonosak/

 

Legkedveltebb tán mégis csak az, aki

álmából felköltve is tud szerelmet vallani,

persze sosincs ébren, hisz folyton álmodik

fényt hallucinálva,  ringatja vágyladik.

 

 A klónokat megilletik bizonyos előnyök,

de nem viszik túlzásba, tudják ki a főnök,

épp ezért Skaryval mindegyik jóba van,

mer a falfirkákért mind piszkosul óda-van.

  :)

 

 

 

A neve "Mária” volt…

Az a szerelem is „Mária volt…”

…mi még ma is ’szentség’

vagytok, mint „minden ember:

fenség, észak-fok, titok…”

Kedves Máriák! Ma bárhol is vagytok,

Boldog névnapot!

 

 

 

 

 

Hegedűs Gábornak :)

 

Lehetnél Te a nagyotmondó lélek,

a mesélő, hetvenkedő katona,

kinek csak szép kaland az élet, 

és jól megy mindig a sora..,

 

vagy lehetnél erős gyökerű tölgyfa,

az erdők bölcs, hallgatag királya,

aki bír fagyot, hőséget, kiállja a vihart

és tűri a szelet, az bármit is kavart..,

 

ám Te, Gábor, lettél versek álmodója,

akin nem fog ki az idő..  Ej, a manóba!

Emberére akadt, hisz a markodban tartod,

s kívánom, még sokáig ne tedd le a lantod!

 

Örökifjú szívednek én csak annyit mondhatok,

kívánok a gazdájának Boldog Születésnapot! :)