Róza szóbazárja
BarátságPohárnyi mámor
Pohárnyi mámor
Ma ünnepelni volna kedvem,
gyere hát, koccints velem,
ma nevetni is van kedvem,
csak úgy bolondozni kicsit,
örülni annak, hogy élünk
és addig felejtsük el, amit
már nem is remélünk.
Szívemben ünnepre terítek,
álmaim összeterelem, leültetem
az asztalunkhoz mindet.
Így boldog család leszünk,
köröttünk sok vidám gyermek
és a kedvükért megbontjuk
a szépen csomagolt csendet.
Ott vagyunk, ha akarom bárhol,
még a bor bíborában is,
mert jó ez a pohárnyi mámor,
pár korty még a nyár poharából,
mielőtt kifehérül minden emlék,
ami örök-zöld volt nemrég.
Ma nevetni tudok újra magamon,
élvezem is, ahogy kontárkodom,
hisz szavakkal pingáló lettem,
felhőkre mázolom a szívem,
egy kissé giccses, képzelheted,
és egy zenélő, égkék dobozban
mosollyal nyújtom át neked.
Gyere, koccints most velem,
ma ünnepelni volna kedvem,
mert kell az a pohárnyi mámor,
nem kell rá okot sem keresnem.
Minden ilyen perc ajándék,
de még ne bontsd ki, kicsit várj még,
előbb szökjünk el a mából,
csak ameddig tart, egy pohárnyi mámor...
Ezzel a gyermeteg kis verssel köszönöm most meg egész éves kedves figyelmeteket, hozzám-szólásaitokat, a beszélgetéseket...
Kívánok minden kedves Poeten író és olvasó Társamnak békés, és boldog új esztendőt!
Köszöntő szó - 'Csillogo!-nak
Köszöntő szó
Utólag is nagyon sok szeretettel ’csillogo’ Marikának!
Szívem virág-nehéz, kinyíló,
batyum adóssággal teli,
Máriát köszöntő szó
elkésett, a szívbeli,
pedig elszállt a gondolat:
éjben küldött fénycsomag
volt, egyszer mégis odaér,
mint szemhez sápadt hold fénye
s ha jön a könnyűléptű hajnal
csillogó felhőre tűzött sugarakkal
hirtelen minden élettel lesz teli…
Legyen mindig, kit szeret, s aki szereti,
kívánom az Élet adja meg neki!
Csak neked, ’szípet’ :)
Csak neked,’szípet’
reflexvers - Skarynak
Ne nyald a show-t,
nem vagy te skót,
bár dudás lehetsz akár
kettő is, ha elmúlt a nyár.
Hiánycikk ma a jó csárda,
de van ricsaj, tevelárma
a sivatagban és sokk-homok
alatt feltáratlan dínónyomok.
Dörgés van épp fönn az égen,
megismétlődik a régen
s látod ’itt van az ősz,
itt van újra...’ Jön az új csősz,
meneget a szőlőskertbe,
ott sem málnát szüretelne.
Lazán végigalussza a napot.
ki mit tud lop, ’oszt jó napot’!
Nem tudja a vén kurafi,
százhuszonegy lett a skary!
Mert ha tudná ünnepelne,
nem volna korholós kedve,
adna egy különleges címet
Károlyom, csak neked,’szípet’,
te lennél a „Legifjabb Matuzsálem”
Amúgy boldog szülinapot – Ámen! :)
Skary-klónok :)
Skary-klónok :)
/Bocsi, csak szólok, ezt sem kő komolyan venni :) /
Úgy tűnik ismerem néhány klónodat,
az egyik szanaszét szórja a bókokat,
aztán nem találja, - persze nem is keresi,
akad raktáron még épp elég neki.
Egy másik klón kaján vigyorral flörtöl
s okosan, nyitott ajtón sose dörömböl.
A harmadik csakis őszintén hazudik,
de csak hogy elhiggyék azok, akik
női szívek titkait nem fednék fel soha,
ám neki elmondják, sőt, egyik sem tétova.
A negyedik klón rossz alvó, korán kelő,
hajnali álom-manókkal kekeckedő,
asszem, nem teccik neki a rendszer,
hogy lejt a pálya és nincs kiírva tender
a javításra, -’nagypéz-kisfoci’- rendszerint,
de „a látni vágyó napba nem tekint”, csak beint,
… mégis leírja mindig amit diktálnak,
ha kell nyomába szegül a Szent Grálnak..
Van egy pimasz klón is, csak úgy beszólogat,
majd hipp-hopp eltűnik, kreál új klónokat.
Közülük egyik még érez is, óh, igazán fajin
amikor elméláz élet és halál dolgain
a Semmi Hírnöke, falra firkálja a semmit,
mint ki semmit se tud, s nem is ismer senkit.
A kérdés csak az, hogy melyik klón olvas?
Mert olvasásban már nem mind szorgalmas,
inkább a versek fölé röptetnek drónokat,
s magasról ……….. a titkos kódodat. / a pontok nem a behelyettesíthető betűk számával azonosak/
Legkedveltebb tán mégis csak az, aki
álmából felköltve is tud szerelmet vallani,
persze sosincs ébren, hisz folyton álmodik
fényt hallucinálva, ringatja vágyladik.
A klónokat megilletik bizonyos előnyök,
de nem viszik túlzásba, tudják ki a főnök,
épp ezért Skaryval mindegyik jóba van,
mer a falfirkákért mind piszkosul óda-van.
:)
A neve...
A neve "Mária” volt…
Az a szerelem is „Mária volt…”
…mi még ma is ’szentség’
vagytok, mint „minden ember:
fenség, észak-fok, titok…”
Kedves Máriák! Ma bárhol is vagytok,
Boldog névnapot!