Róza szóbazárja

Rozella•  2019. február 17. 14:35

"Nyitni kék "


Nyitni kék

 

Dalol a tavasz,

 új életről, szerelemről,

és a februári napban

szinte minden eldől,

csak a fák maradnak állva,

épp füttyöket gyűjtenek,

míg ágról ágra szállva

az apró madársereg

segítve szorgoskodik,

s közben új fészeknek

keres védett helyet.

Én már nem keresek fészket,

csak egy régi dal idézget

tavaszt a slágerlistám élén, 

 ez lett az örök nulladik:

„nyitni kék, nyitni kék..”,

tudom, hallgatják a fák is,

„nyitni kék, nyitni kék..”

látom, összesúgnak kicsit,

s bólogatva találgatják,

nyitni kék..?, de mit, de mit..?

 




Rozella•  2019. február 12. 18:23

"Valaki kell nekem is.." :)




 „Valaki kell nekem is... ” :)

 

Elcsábulok, ha csak látom,

érintése, íze itt ég a számon,

nem csoda, ha csak rá vágyom,

s bevallom, hogy úgy imádom,

 

édes, kedves, megbízható,

sosem szól rám: ”Te kis mohó..”

érzem, ő a nekem való,

sosem lenne velem tahó.

 

Tibi az én Valentinom,

eszméletlen, milyen finom,

ő a legjobb, nagyon bírom,

látod ezt is róla írom,

 

Tibi, az én Valentinom,

nincs esélyed, ez világos,

ha velem van, sosincs kínom,

s nekem már a hét is páros…

 


 /… hát ilyen az én Valentinom,

a Tibim, a Janim, a Palim, a Dávidom…

 ( talán lehettél volna Te is,

mert  „Valaki kell nekem is…”  :) ) / 

 






https://www.youtube.com/watch?v=7EkAspJofdU








Rozella•  2019. február 11. 11:20

Árverés előtt


Árverés előtt

 

Elrejteném, de nincs rá módom,

meg aztán miért is tenném?

Olyan lettem, mint egy vén komód,

hát tessék! huzigáld ki az összes fiókom!

Úgysem találod meg, (fogadni mernék),

ami annyira a szem előtt van,

mint albumban sok képtelen emlék...

 

Talán nem is keresed, hisz kacatok közt

turkálni  kinek is volna kedve?

Csak én hittem sokáig naivan,

(szent ég!), hogy néhány semmiség

is érték, annak, aki pont ezt kereste...

Pókhálós lett a fal is a komód mögött,

tudod, évek óta nem volt itt kifestve.

 

Történetek, álmok, mesék, látomások,

a fiókok szőtték, mint hálóját a pók

(mert ez a nagy várakozások kora),

ő sem tudja mire vár, de ha eljön az este,

jól jönne neki  még egy utolsó vacsora,

mert nem tudhatja, zsákmányra lesve,

hogy holnap a vaterán egy ódon komód

titkos fiókokkal, és mögötte a pókkal

együtt lesz elárverezve…

 




Rozella•  2019. február 9. 20:59

Másképp


Másképp

 

Elmondhatnám, biztos lehetne másképp.

Gépiesen írnék meg minden verset,

és nem számítana mi volt a szándék,

ami gyakran más, mint a végkifejlet.

 

Fölül csak betölteném azt a pár szót,

megadnám az épp aktuális nyelvet,

választanék formát, vagy annak látszót,

s a gép dobna egy vadiúj szonettet.

 

Olvasnám a furcsa, gépies lírát,

mint igazi verset, mint egy valódit,

amiben pár szót talán Isten húz át...

 

Hallgatnék rá, végül megírnám másképp,

habár a gép okos, csak sokat lódít,

s ha igaz lesz, a Teremtő rábólint...

 

 

 


 

Rozella•  2019. február 5. 11:42

átlagos

 

átlagos

 

egy átlagos februári kedden

a lobogás számon nem kérhető

kihunyt parázson átugrani nem kell

elég a talpamon szalmából cipő

 

félrerúgott szavak prüszkölnek

náthás gőgök taknya-nyála csorog

valahol épp disznót pörzsölnek

s a nagymedve a télre rámorog

 

 

 

( négy megadott szóval )

 

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom