Róza szóbazárja

Ismertető
Rozella•  2018. október 2. 13:47

Ősszel készül...


Ősszel készül…

 

( padlizsánkrém télire - ahogy én szoktam )

 

Ősszel készül, de már gondolva a télre,

természetes vitamin, szendvicsre, kenyérre:

 

Végy 10-12 darab szép fényes padlizsánt,

és szabadtűz fölött, egy rácson, vagy tárcsán,

 erős parázson minden oldalát jól süsd meg! 

/ha már fonnyad, barnul a héja, s egy kissé töttyedt,

tudhatod, hogy átsült, már ne süssed többet!/

 

Majd kicsit mártsd hideg vízbe /mert utána könnyebb/

a száránál megfogva, lehántani a sült héjat róla.

A száras végét is vágd le, aztán már csak egy-két óra

és szűrőbe téve, ha lecsöpögött a kesernyés leve

ott marad a vitaminbomba, remek lesz télire!

 

Ha kihűlt, darabokra vágva zacskókba rakhatod,

így ahogy van, kb. hármasával lefagyaszthatod.

Télen kiolvasztod, és készíthetsz belőle egy finom,

ízletes krémet frissen, hogy hogyan? Elmondom:

 

 

A megsütött, meghámozott, lecsepegtetett padlizsánt mixerben, vagy aprítóban összezúzzuk. / de ne túl pépesre!/ A padlizsánban sok apró, barna mag is van, ezt nem kell eltávolítani, de lehet kicsit ritkítani belőle. Ezután megsózzuk, adunk hozzá egy fej finomra reszelt (aprított), a levétől lecsöpögtetett hagymát, és 3-4 evőkanál (oliva) olajat, utóbbit apránként adagolva, folyamatosan kevergetve, ahogy a massza felveszi.

Ez lesz az alapkrém, ami már önmagában is finom, de tovább ízesíthetjük tetszés szerint, adhatunk hozzá pl.:

majonézt, kevés mustárt vagy tormát, fokhagymát, apróra vágott zöldpaprikát, kápia-paprikát, zöldfűszert, stb. Szendvicsre, kenyérre igen finom és egészséges téli vitaminbomba. Hűtőben még napokig eláll, de nem lesz ideje...

A készítését Erdélyben tanultam, ott úgy hívják: vinetta.  Jó étvágyat! :)

 

Praktikum:

 A padlizsánt lehet sütőben is sütni, de azért jobb a szabadtűzön, (már ha lehet), mert a füst, ami a lassú sütés közben átjárja, adja meg a jellegzetes aromáját, különleges ízét. A daraboláshoz célszerű fakanalat, fakést használni, mert fémmel érintkezve könnyen barnul, de az értékéből  nem veszít, csak világosan esztétikusabb. 

 

Rozella•  2018. február 7. 10:43

Érdekességek - Régi nevek


Régi nevek 


A hónapok régi magyar elnevezései:

 

Január - FERGETEG hava 

Február - JÉGBONTÓ hava 

Március - KIKELET hava 

Április - SZELEK hava 

Május - ÍGÉRET hava 

Június - NAPISTEN hava 

Július - ÁLDÁS hava 

Augusztus - ÚJKENYÉR hava 

Szeptember - FÖLDANYA hava 

Október - MAGVETŐ hava 

November - ENYÉSZET hava 

December - ÁLOM hava

 

 

A keresztény naptárban:

 

Boldogasszony hava (Január)

Böjtelő hava (Február)

Böjtmás hava (Március)

Szent György hava (Április)

Pünkösd hava (Május)

Szent Iván hava (Június)

Szent Jakab hava (Július)

Kisasszony hava (Augusztus)

Szent Mihály hava (Szeptember)

Mindszent hava (Október)

Szent András hava (November)

Karácsony hava (December)

 

*********************************************

 

 A hét napjai

 

A hét napjait először az ókori Keleten nevezték meg, hiszen ők találták ki a hetet, vagyis hogy hétnapos időszakokban mérjük az idő múlását. Legalábbis a legkorábbi adatok a hétről innen, az ókori Keletről származnak. (Ezzel persze nem mondtunk sokat, mert a civilizáció rengeteg eleméről igaz, hogy először az ókori Keleten találkozunk vele.) Ezt mondja el a Biblia is a hétnapos teremtés történetben. A hét napjai a hét bolygóról kapták a nevüket. A hét bolygón azonban nem egészen azt kell érteni, amit ma, hanem azt a hét égitestet, melynek helyzete az év során láthatóan változik az égbolton. Ebbe tehát a Föld nem tartozott bele, viszont a Nap és a Hold igen, továbbá a régen ismert, szabad szemmel látható bolygók: a Merkur, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A hét napjait ezekről nevezték el, mert azt tartották, hogy minden nap valamelyik bolygó sajátos uralma alatt áll. Az ókori keleti neveket, melyek először a régi nagy csillagászok, a káldeusok nyelvén (vagyis arámi nyelven) keletkeztek – lefordították görögre, majd a császár-korban, a keleti műveltség terjedésével, latinra is. A latin nevek így hangzottak:

 

vasárnap - Solis dies, vagyis ‘a Nap napja’;

hétfő -Lunae dies, ‘a Hold napja’;

kedd -Martis dies, vagyis ‘a Mars napja’;

szerda - Mercurii dies, vagyis ‘a Merkur napja’;

csütörtök - Jovis dies, vagyis ‘a Jupiter napja’;

péntek - Veneris dies, vagyis ‘a Vénusz napja’;

szombat - Saturni dies, vagyis ‘a Szaturnusz napja’.

 

A bolygók egyben istenségek is voltak, ezért  például a Martis dies (vagyis ‘kedd’) elnevezésről nem is lehet eldönteni, hogy az Mars istenről vagy a Mars bolygóról van-e elnevezve, azazhogy a helyes értelmezés „Mars napja” vagy „a Mars napja” lenne-e. A görögök a maguk isteneit használták, így például a pénteket, a Vénusz nap-ját Aphrodité napjának nevezték. Ókori szokás szerint a görögök, rómaiak nem a szavak hangalakját, hanem a jelentését vették át az idegen – jelen esetben keleti –kultúrákból. Ugyanez történt a kései ókorban a germán nyelvekben is: a hét napjait ̋ok is a megfelelő istenségekről nevezték el, szépen megfeleltették a főbb ősgermán isteneket a görög-római pantheon tagjainak. Az angol Sunday (vasárnap) még ma is felismerhetően ‘a Nap napja’, a Monday (hétfő) a Holdé; a német Donnerstag (csütörtök) is a mennydörgő Jupiter germán megfelelőjéről: Donner istenről van elnevezve - a Donner a mai németben is ‘mennydörgés.


(forrás: Kálmán lászló- Nádasdy Ádám: Hajnali hárompercesek a nyelvről)

http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/hajnali.pdf

 

 

 

Rozella•  2017. november 13. 09:27

Ehető őszi gombák


Ehető őszi gombák

 

Termete és nemes eleganciája,

egyedi sármja miatt Mr. Vargánya

a gombák választott királya.

Nyárvég, kora ősz és övé a pálya,

uralja az erdőt, hisz kemény legény,

de élete azért nem lányregény.

 

Hozzá oly hűséges kísérő társa,

őzlábakon termő, hatalmas kalapban

szép fejét büszkén emelő úrhölgy,

kiről hosszú ódákat zeng fű alatt

egy magányos vén tölgy, s hallgatja

sóváran a kis gyapjas tintagomba.

 

Ha róla nem is, de nyárszínű tintákkal

még álmodik ősszel is Gizike,

aki nem bírja már a hűvös szeleket

úgy, mint a szerény vöröstejű rizike.

Még edzettebb a fagyálló csigagomba,

 egy kissé nyálkás, de igazán ízletes falat,

ám ne keresd egy üres csigaházban,

csak ligetben, erdőn, szabad ég alatt.

 

Élmény ha rátalálsz, a furcsa látomás:

a kisgömböc-forma óriás pöfeteg,

és nemcsak látványa, de az íze is csodás.

Van még egy különleges gomba

armillariella mellea”, neve csupa dallam

csupa kellem, de ő tuskón ülő jellem,

magyarul: gyűrűs tuskógomba.

S ha azt hiszed, hogy gombák között

virág nincsen, mert az lehetetlen,

kóstold meg a sárga kénvirág-ot,

mert ki hinné, de ő sem ehetetlen !

 

Én csupán szedni szeretem,

megtalálni és csodálni, de enni nem.

A gombászás nekem mindig nagy öröm,

mert az erdő csupa élet és rejtelem,

hol a gyakorlat által teszel szert ismeretre,

míg barátoddá nő a fenyvesekben

a sok kis fenyőpereszke.

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom