Róza szóbazárja

Ismertető
Rozella•  2020. február 11. 15:29

Két kanál méz...


 

„ A méhek élete …nem csak játék és mese, már a róluk szóló legnépszerűbb könyv, a Maja, a méhecske is igen realisztikusan indul: az épphogycsak megszületett Maját figyelmezteti a felügyelője: mostantól a legfőbb dolga a társadalom vég nélküli szolgálata lesz. Nincs mese, dolgozni kell.

A méhek közösségének legnagyobb részét a dolgozók teszik ki, amelyek mindig nőneműek és rövid, mindössze négy-öt hetes életük során folyamatosan munkában vannak.

Világra jövetelük utáni első három napjukat takarítással töltik, hogy előkészítsék a termeket a következő generáció számára, majd megkezdődik a mindennapos robot. Pollengyűjtő körútra általában csak az idősebb egyedek indulnak, mert a kaland veszélyessé válhat, ilyenkor a néhány centis állatok akár nyolc kilométer sugarú körben távolodnak el a kaptártól, méghozzá igen sokszor, egy kiló méz előállításához ugyanis négymillió virág meglátogatására van szükségük.

Szárnyaikkal percenként tizenegyezret csapnak és mézgyomrukban hetven milligramm nektárt szállítanak, ami nagyjából a saját súlyukkal egyenértékű. Mindezt pedig azért, hogy (egész életük során) mindössze egy kiskanálnyi méz tizenketted részét elkészítsék.

Mikor a teánkba belekeverünk két kanál mézet, huszonnégy Maja teljes életművét fogyasztjuk el. ..."


Az idézet az alábbi honlapon lévő cikkből való:  https://raketa.hu/hogyan-keszitik-a-mehek-a-mezet

A többi  érdekes dolgot a méhekről ott (is) olvashatjátok... 

 

 

Rozella•  2019. augusztus 24. 21:39

Egy római nő


Egy római nő

 

Régi-új bódék, díszes sátrak sorakoznak

a téren, az augusztusi hőségben

magukhoz húznak és szerfölött

kíváncsian kérdik: mit keresek én itt?

Csábító, színes kelmék között,

ahol válogatok, mintha vennék

valamit, ami enyém volt valaha,

s amit most újra felismernék…

Kirakodva sok kézműves, remek

portékát kínál, hallani alkuk sorát,

az emberek arcán széles mosolyok:

Petronius harsányan ugratja Senecát

'miféle költő, ki nem üli szőrén a lovát!?'

 

Harcosok, katonák, gladiátorok,

csillognak a pajzsok, s fényes kísérettel

amott maga Claudius császár közelít,

körötte nagy csapat páncélos lovas,

aranyozott bigája se épp ócskavas.

 

Fehér ruhámban római nő is lehetnék,

nemes szépség, előkelő, karcsú és magas,

hajamban zafír ékkő, rajtam tunika,

s ha így átváltoznék hipp-hopp hirtelen,

az maga volna a nyolcadik ókor-csoda!

Talán nem is venné észre senki sem,

egy római város színes forgatagában,

hogy fibulám alól kivillan a vállam,

hátranézek kacéran, de nem látok senkit,

ki bátor gladiátorként követni merne

engem Savariában; talán nem ismer fel,

hisz kétezer évet fiatalít rajtam az idő,

s nem vagyok neki más, csak egy római nő.

 

 

 

 

Rozella•  2019. július 20. 20:55

Tündérhon- Kappadókia


Tündérhon - Kappadókia

 

Tündérkéményeken bazaltsipka,

faluk tufa, koruk pár száz millió,

belsejükben rejtett barlangok titka,

és tündérek őrzik, ez nyilvánvaló.

 

Mindent tudnak már a geológusok,

kiderült mit tett a víz, a nap, a szél,

Kappadókiában csak az marad titok,

amiről tündérek lábnyoma mesél.

 

Ott élnek most is, ez az ő otthonuk,

menj, lásd a saját szemeddel is végre,

ők nem hagyják el ősi tündérhazájuk,

mindenkinek él ott egy saját tündére.

 

Tiéd is ott lakik egy tündérkéményben,

melynek ajtaján  ki-be jár a szél, a víz, a nap,

mégsem tudják mi jár egy tündér fejében,

kívülről nem látszik, csak egy lávakalap.

 

 

  /07.10./

Rozella•  2018. október 2. 13:47

Ősszel készül...


Ősszel készül…

 

( padlizsánkrém télire - ahogy én szoktam )

 

Ősszel készül, de már gondolva a télre,

természetes vitamin, szendvicsre, kenyérre:

 

Végy 10-12 darab szép fényes padlizsánt,

és szabadtűz fölött, egy rácson, vagy tárcsán,

 erős parázson minden oldalát jól süsd meg! 

/ha már fonnyad, barnul a héja, s egy kissé töttyedt,

tudhatod, hogy átsült, már ne süssed többet!/

 

Majd kicsit mártsd hideg vízbe /mert utána könnyebb/

a száránál megfogva, lehántani a sült héjat róla.

A száras végét is vágd le, aztán már csak egy-két óra

és szűrőbe téve, ha lecsöpögött a kesernyés leve

ott marad a vitaminbomba, remek lesz télire!

 

Ha kihűlt, darabokra vágva zacskókba rakhatod,

így ahogy van, kb. hármasával lefagyaszthatod.

Télen kiolvasztod, és készíthetsz belőle egy finom,

ízletes krémet frissen, hogy hogyan? Elmondom:

 

 

A megsütött, meghámozott, lecsepegtetett padlizsánt mixerben, vagy aprítóban összezúzzuk. / de ne túl pépesre!/ A padlizsánban sok apró, barna mag is van, ezt nem kell eltávolítani, de lehet kicsit ritkítani belőle. Ezután megsózzuk, adunk hozzá egy fej finomra reszelt (aprított), a levétől lecsöpögtetett hagymát, és 3-4 evőkanál (oliva) olajat, utóbbit apránként adagolva, folyamatosan kevergetve, ahogy a massza felveszi.

Ez lesz az alapkrém, ami már önmagában is finom, de tovább ízesíthetjük tetszés szerint, adhatunk hozzá pl.:

majonézt, kevés mustárt vagy tormát, fokhagymát, apróra vágott zöldpaprikát, kápia-paprikát, zöldfűszert, stb. Szendvicsre, kenyérre igen finom és egészséges téli vitaminbomba. Hűtőben még napokig eláll, de nem lesz ideje...

A készítését Erdélyben tanultam, ott úgy hívják: vinetta.  Jó étvágyat! :)

 

Praktikum:

 A padlizsánt lehet sütőben is sütni, de azért jobb a szabadtűzön, (már ha lehet), mert a füst, ami a lassú sütés közben átjárja, adja meg a jellegzetes aromáját, különleges ízét. A daraboláshoz célszerű fakanalat, fakést használni, mert fémmel érintkezve könnyen barnul, de az értékéből  nem veszít, csak világosan esztétikusabb. 

 

Rozella•  2018. február 7. 10:43

Érdekességek - Régi nevek


Régi nevek 


A hónapok régi magyar elnevezései:

 

Január - FERGETEG hava 

Február - JÉGBONTÓ hava 

Március - KIKELET hava 

Április - SZELEK hava 

Május - ÍGÉRET hava 

Június - NAPISTEN hava 

Július - ÁLDÁS hava 

Augusztus - ÚJKENYÉR hava 

Szeptember - FÖLDANYA hava 

Október - MAGVETŐ hava 

November - ENYÉSZET hava 

December - ÁLOM hava

 

 

A keresztény naptárban:

 

Boldogasszony hava (Január)

Böjtelő hava (Február)

Böjtmás hava (Március)

Szent György hava (Április)

Pünkösd hava (Május)

Szent Iván hava (Június)

Szent Jakab hava (Július)

Kisasszony hava (Augusztus)

Szent Mihály hava (Szeptember)

Mindszent hava (Október)

Szent András hava (November)

Karácsony hava (December)

 

*********************************************

 

 A hét napjai

 

A hét napjait először az ókori Keleten nevezték meg, hiszen ők találták ki a hetet, vagyis hogy hétnapos időszakokban mérjük az idő múlását. Legalábbis a legkorábbi adatok a hétről innen, az ókori Keletről származnak. (Ezzel persze nem mondtunk sokat, mert a civilizáció rengeteg eleméről igaz, hogy először az ókori Keleten találkozunk vele.) Ezt mondja el a Biblia is a hétnapos teremtés történetben. A hét napjai a hét bolygóról kapták a nevüket. A hét bolygón azonban nem egészen azt kell érteni, amit ma, hanem azt a hét égitestet, melynek helyzete az év során láthatóan változik az égbolton. Ebbe tehát a Föld nem tartozott bele, viszont a Nap és a Hold igen, továbbá a régen ismert, szabad szemmel látható bolygók: a Merkur, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A hét napjait ezekről nevezték el, mert azt tartották, hogy minden nap valamelyik bolygó sajátos uralma alatt áll. Az ókori keleti neveket, melyek először a régi nagy csillagászok, a káldeusok nyelvén (vagyis arámi nyelven) keletkeztek – lefordították görögre, majd a császár-korban, a keleti műveltség terjedésével, latinra is. A latin nevek így hangzottak:

 

vasárnap - Solis dies, vagyis ‘a Nap napja’;

hétfő -Lunae dies, ‘a Hold napja’;

kedd -Martis dies, vagyis ‘a Mars napja’;

szerda - Mercurii dies, vagyis ‘a Merkur napja’;

csütörtök - Jovis dies, vagyis ‘a Jupiter napja’;

péntek - Veneris dies, vagyis ‘a Vénusz napja’;

szombat - Saturni dies, vagyis ‘a Szaturnusz napja’.

 

A bolygók egyben istenségek is voltak, ezért  például a Martis dies (vagyis ‘kedd’) elnevezésről nem is lehet eldönteni, hogy az Mars istenről vagy a Mars bolygóról van-e elnevezve, azazhogy a helyes értelmezés „Mars napja” vagy „a Mars napja” lenne-e. A görögök a maguk isteneit használták, így például a pénteket, a Vénusz nap-ját Aphrodité napjának nevezték. Ókori szokás szerint a görögök, rómaiak nem a szavak hangalakját, hanem a jelentését vették át az idegen – jelen esetben keleti –kultúrákból. Ugyanez történt a kései ókorban a germán nyelvekben is: a hét napjait ̋ok is a megfelelő istenségekről nevezték el, szépen megfeleltették a főbb ősgermán isteneket a görög-római pantheon tagjainak. Az angol Sunday (vasárnap) még ma is felismerhetően ‘a Nap napja’, a Monday (hétfő) a Holdé; a német Donnerstag (csütörtök) is a mennydörgő Jupiter germán megfelelőjéről: Donner istenről van elnevezve - a Donner a mai németben is ‘mennydörgés.


(forrás: Kálmán lászló- Nádasdy Ádám: Hajnali hárompercesek a nyelvről)

http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/hajnali.pdf

 

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom