Róza szóbazárja

Gyerekeknek
Rozella•  2019. november 25. 20:28

Mikulásváró mese kicsiknek

 

 

Mikulásváró mese kicsiknek

 

Köd szitál és fényes a járda,

csillog az avar új koronája,

fölötte őrt áll egy fa-király,

kopasz fejéről a szél lerázta.

 

Fázik a Hold is, felhőbe bújik,

fészkeken hallgat a károgás,

valahol messze sűrű hó hullik,

megrázza szakállát a Mikulás.

 

Indulna, de nincs repülő-járat,

törölték mind a hóvihar miatt,

ennyi jó gyerek hiába nem várhat,

egy kis hidegtől meg nem riad:

 

jönni fog szuper, saját járgányon,

rénszarvasok repítik őt messzire,

átsuhannak zord, havas tájakon,

hogy elérjenek hozzád, pont ide..,

 

de addig még párat aludni kell,

kis cipő, csizma, legyen ragyogó!

A csillagok kórusa már neked énekel:

Hallod? „ Hull a pelyhes fehér hó…”

 

:)

 

 

 








Rozella•  2019. október 14. 20:42

tündérkert



tündérkert

 

 

pára-szoknya csipkegallér

kökényszemű  köd-tündérek

lába alatt aranytallér

összegyűjtik mind a fények

 

nyárfa alá elültetetik

talán kikel tavaszra

harmatvízzel öntözgetik

megnő három araszra

 

lesz belőlük galagonya

izzó szemű lányok sora

mire rájuk talál az ősz

nem őrzi már őket a csősz

 

szárnya nő a tündéreknek

röpködnek a nyárfa körül

ha fáradnak megpihennek

kint a kertben nézz csak körül

 

mennyi színes szoknya libben

keringőzik velük a szél

parázs lobban a szemekben

s míg táncolnak nem jön a tél

 



Rozella•  2019. augusztus 31. 09:36

Kis kalandok a természetben :)

 

Kis kalandok a természetben  :)

 

A verseny

 

Bóklásztam épp, vargányát kerestem,

mikor az erdei fövenyen hirtelen

átsurrant előttem egy fürge kis gyík,

persze, meg akartam fogni, de az egyik

aprócska róka a három nagyfülű közül

(ki tudja addig melyik, hol rejtőzött ..?)

versenyzett velem, és a kis pimasz legyőzött.

A gyík megijedt,  és eltűnt egy lyukban,

de én még jobban, mert mi lett volna, ha

három rókafi a lábamra vadászik titokban?

 

 

A tó és fenekei

 

A tóparton ültem bánatos csendben,

lógattam a lábam, meg az orrom,

amikor a levegőből „landolt” épp előttem

két hattyú, azt se mondták: pardon!

Úgy fékeztek le, mint Tom, ha Jerryt üldözi

és megállni kénytelen,- vicces volt a vízen…

Nyújtották nyakukat, egész közel úsztak,

kémlelték a vizet, majd hirtelen lebuktak,

mintha fejen állnának, már csak az alfelük

állt ki a vízből, a többi eltűnt a tóban,

de engem felvidított  hófehér fenekük,

… biztosan megvolt a véleményük rólam…

 


Riadalom

 

Erdőszéli telken olykor megtörténhet,

'betévednek' nyulak, mókusok, néha őzek..

Bejönni könnyű, de kimenni nem tudott,

így tölthetett ott talán egy-két napot..

A szegény kis őzbak, amikor meglátott

menekült volna, de nem lelt kijáratot,

hirtelen megállt, tapodtat se mozdult,

talán a rémülettől teljesen leblokkolt,

mint aki kővé vált, attól félt, megesszük…

de lábainál fogva felemeltük, és kivittük

szegény megriadt állatot a kerítésen túlra.

Mikor magához tért, tán azt hitte álmodott,

percig meg se moccant, úgy bámult rám,

ő se látott még közelről ’asszony-állat’-ot,

.. észbekapott, s mint a villám eliramodott.

 

 

 

Rozella•  2019. május 31. 22:27

A macska


A macska

 

Puhatalpú csenden jár,

bajszán nem billeg morzsa,

kést,villát sosem használ,

kedvence az egér-portya.

 

Karmait fákon élesíti, ez jel,

hamarosan vadászni készül:

lesben vár, nagy türelemmel,

de fog-e így egeret végül?

 

Madár, vakond, gyík és béka,

egyik sincsen biztonságban,

a kis cincogi megússza néha,

ha meglapul egy egérlyukban.

 

Hazatalál, ha elbóklászik

s otthon puha párna várja,

elképesztő mennyit alszik,

de felébred vacsorára.

 

Többször is mosdik naponta,

a művelet lenyűgöző!

Bundáját szép fényesre nyalja,

nem kell néki törülköző.

 

Esténként mehetnékje támad,

szeme éles, sötétben is jól lát,

talán sikeres lesz a vadászat,

ha legyőzi a lustaságát.

 

Lopakodik az éjszaka mancsa

de egérutat nyer sok csillag,

s a Hold, mint egy lusta macska,

reggel szépen hazaballag.

 

 

 

 

Rozella•  2019. február 26. 11:15

Tavaszi vászon



Tavaszi vászon  

 

Szélanyó védő szárnyai alatt

csöppke szellő-művészek csücsülnek,

kikelteti őket a tavaszi Nap,

 föléjük már hiába gyűlnek

 

 mosolytalan, fenyegető felhők.

A februári égbolt rájuk nevet,

felnőnek hamar a kis fényfestők,

életre festik, amit csak lehet.

 

Nem kell nekik drága játék,

 most csak színekkel játszanak:

zöld, sárga, kék.., mennyi ajándék

lapul a fűben, s a fák alatt…

 

 Lassan élettel telik a vászon,

ághintákra röppenő madárdal

útra kel a télből szellőszárnyon,

nyár felé száll minden tavasszal.

 


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom