Róza szóbazárja

Vélemény
Rozella•  2018. augusztus 15. 17:45

Kardjába dől...


Kardjába dől…

 

Kardjába dől a bátor szerelem,

de előtte még kisandít stikába’

azt kérdi: kioltsam, Életem?

Felelj már no, ne dőljek hiába!

 

Ámde dugába dől a remény,

műfalra hányt borsó-plasztik,

szent ég! Már a dőlés se a régi,

hoppá,.. hát ez is csak elasztik!

 

„Kardomba dőlök rögvest én is,

ha te nem szeretsz engemet!

Nézd, dőlök..”- rebegi, de megtartja a net,

sose tudni, miből vannak itt hegyek?

 

Ne dőlj be elnyíló, egynyári szavaknak,

kártya-várad szétdől, és építheted

újra, de már csak egymagadnak,

Életed nem költözik be,.. azt lesheted!




 

 

Rozella•  2018. június 13. 10:40

I'm sorry!


I’m sorry! 

 

olyan félelmesen komolyan vicces

és olykor viccesen komoly

beriaszt folyton mert olyan cseles

ha lecsap a villám a felhőgomoly

mögül a semmiből hirtelen éles fények

nevezzük pillanatnyi égi betekintésnek

miatta indulhat be sok riasztó

ha kell ha nem ami bosszantó

de a netsajtó is az már elég rég

más sem tud írni csak azt hogy

„leszakad az ég” ez nekik tetszik

blikfangos  szenzáció bulvárhír

a jégeső a szupercella a családra dőlő fa

átszakadó gátak  mindez érdekes napi story

 „leszakad az ég”  tálalni kell a népnek,

de én erre nem vagyok éhes… I’m sorry!



Rozella•  2017. október 16. 10:12

Átlátszó üzenet


Átlátszó üzenet

 

Ó, remek az időzítés, októberi hétfő reggel

és valakinek megint kedve támadt

támadni egy csupa báj csillámsereggel.

Ősz van, mégis elvakítana a cirógató nap

ha hagynám, de van napszemüvegem

és ha kell még felteszem néhanap,

de így is látom, milyen átlátszó vagy…

Szavak mögé nyugszik majd, alkonyatkor

azt gondolod, ez nem egy nagy dolog,

a kor hazuggá is tehet, olykor elvakulttá,

de ha mögötte élsz a felhúzott falakat már 

nem teheted virágos ablakokká.

 



Rozella•  2017. október 2. 13:20

A „Fenntartható fejlődés” hazugsága



A „Fenntartható fejlődés” hazugsága

 

Ha tehetném, én azonnal megépítenék

egy égig érő, „fenntartható” szó-templomot,

aki oda belépne látná, megérezhetné

a fenntartható, mindennapi halálszagot….

 

Unalomig ismételt az eminens tétel,

kívülről fújja kontinensnyi földlakó,

és az agyakat lágyultra fertőző métely

egyre csak terjed, már ki nem iktatható…

 

Fejlődésnek hazudják, ami eszetlen őrület!

Mert mit is nevezhetnénk ma már annak?

Netán azt, hogy lehetünk újra őskövület?

Ó, de hisz a földön csak „fejlődni” akartak…

 

A leggaládabb hazugság, amit az „okos” ember

valaha is kitalálhatott! Förtelmes, óriási gazság,

hogy ezzel hitetnek, ámítanak naponta ezerszer,

száz-milliók előtt húzva el a mézesmadzagot…

 

 „Fenntartható”-e a gyalázat? A föld kifosztása?

Az öntelt harácsolás, a habzsoló, vaksi birtoklás,

és fenntartható -e tengerek, vizek herdálása, 

levegő mérgezése, a mérhetetlen erdőirtás?

 

Fenntartható-e védtelen állatok pusztítása, öldöklése,

az élettér rablása, szenny és szemét-halmozás?

Fenntartható-e a háború, az éhség, a nyomor nyögése?

Nem!! Ez Nem!!.. De fenntartható itt sajnos valami más…

 

Konferenciák a jövőről, álságos hablatyok, újabb és újabb

technika, luxus, kényelem, s a „vegyél másikat, dobd el..” (az eszed…!)

Mert sosem elég, de biztos a dizájntól leszel boldogabb,

okos-házak, okos-telók, okos gyógyszerek ..., már ha beveszed!

 

A fejlődésnek deklarált „fenntarthatóság” hatalmas kamu!

Ahová vezet az a sötét vég, romlás, a biztos pusztulás…

De nézd, már megépült számunkra az áhított pokol-kapu:

ahol FENNTARTHATÓ csak a FOGYASZTÁS,.. és SEMMI más!

  

 

 

 

 

Rozella•  2017. szeptember 26. 14:27

Migránsok

 

Migránsok 

 

Vándorolnak hontalan, lélekvesztőkön..

vad háborúk, ínségek elől menekülve,

tán gyászol a szívük családot vesztve,

míg kinyílik az út: pokolba, vagy mennybe…

 

Nélkülözések, sok sanda, ferde szándék,

bűvölő-bájoló, kamu ígéret, hogy élet

várja őket és jólét, - de túl szűkek a rések,

amiken át halálba szorítók a prések.

 

Feketedik a lelkük, rá fázós árnyék zuhan.

Ráhasal a múltra, s kecsegtető, díszes álruhát ölt

a pucér jövő; nyomukban sötét félelem suhan,

s előttünk álomként száll a béke, utol nem érhető...

 



( adott szavak: kinyílik, fázós, hontalan, bájol, ferde, pucér, vad, feketedik, zuhan, rések)




 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom