Pflugerfefi blogja

Vélemény
Pflugerfefi•  2019. augusztus 28. 19:57

Hétköznapi hősök.



Egyszerű, kevés beszèdű, ám dolgos,
hajnali èbredés, legott munkát talál,
henyèlésben nem ő a főkolompos,
lustaság elvei szerint... napi halál,


kérges tenyér, mit a dolog ráncosít,
háztájiban ember lèptékű az álom,
két szép lova, miket èrtékük táltosít,
nincs mire azt mondaná, nem találom,


hetek vègén elmegy Isten házába,
meggyónja nem létező bűneit,
viragot tesz a kereszt alatti vázába,
s munkával tolja tovàbb dolgos éveit,


hetköznapi hőssé  szememben válik,
többet èrő émber nekem mindenkinél,
ki mást nem remél, örömmel halàlig,
munka és kenyér örökkévalóságig.



Pflugerfefi•  2019. január 20. 21:52

Ima

Súlyos imàk is tévedések,

ahogy a mesék is mesések,

köveken csattognak a lépések,

sebeket takarnak a tépések,


templomok kopott kővén ige

kúszik fénytelen, úgy hidegen,

hitet képzel álmodva , ridegen,

s megdermed dobbanó szive,


halálos álomból fanatizálva,

ébredsz és várod, keresed,

majd betérsz a kocsmába,

és bedobod következő felesed...

Pflugerfefi•  2019. január 3. 21:00

Új úton.

Ha veled él az ébredés,

hiába súg falsan a fáma,

kordában tart az èltetés,

és kilóg a lónak a lába,


a mérték szinte invázió,

a határ  továbbtolódik,

az óra már nem casió,

a lètünk sorssá oldódik,


talánba oltott semminek

igéret a kövült làtszat,

a majdan változik akinek

a most csak alázat,


pro es kontra csupàn 

altató oda és vissza,

ha mese altat bután,

az oltott àlmot issza,


így làtszik a semmitèrés,

súgják, maradj magadnak,

súlyos hiba lesz a túlélés,

a holtak tán új úton haladnak....




Pflugerfefi•  2018. április 1. 21:56

Böbcike


Egy bizonyos karakter,
kívánkozik a sorok közé,
nem a vasutas, nem a bakter,
nem olyan ki  ösztönözné,


sajátos módon gond a le és fel
megkülönböztetése, szívós 
homály ,az ész egekbe emel,
igy lesz az értelem alaposan nívós,


keres valamit, de nem találja,
megnyivánul, se füle se farka,
össze - vissza ragokat dob alája,
amit értelme enged és akarja,


ködöt apróz de több lesz,
mondhatod buta, nem hiszi,
valalahogy ösztönösen ötletez,
s karakterét végtelenül hisztizi,


hátizsák a vérbő butaság,
szókincs nuku, a semmi nyerő,
a tudás kérges, tunyaság,
hidd el van ilyen , és azt hiszi nő!

Pflugerfefi•  2018. február 5. 21:25

Jövő

Jövővel szemeztem, nem kacsintott vissza,

most pislantok a holdra, ő a jövőmet issza,

bársony szeme a létnek, napot mímel,
szavaim adom fényesedő rímmel,


a jövő szeme homályos,  opál folt,
marad a bizonytalan, nem vádolt
de fénytelen, ízetlen kétkedő álom,
mely már régóta nem a barátom,


kelletlen nézek de nem is néz reám,
közben hörpölöm kihűlt teám,
ha szólna, kérdezné merre megyek?
talán hol nem látnak viszont a hegyek,


szemezek a holddal, de a jövő takar,
lét igézet súg, álmot újra felkavar,
beképzeli , hogy mindig csak előre,
aztán kiérek a közös, terhelt legelőre.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom