Pflugerfefi blogja

Egyéb
Pflugerfefi•  2018. március 18. 21:06

Magyarságunk

Nicholas Lezard- The Gardien (2004)" A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények,

  hanem egy szuper - intelligens földönkívüli faj,

  amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiességgel, 

s csak műveik zsenialitása,  nyelvük teljes érthetetlensége

árulja el őket."


Nem tudom egy újságíró tollából , mi okból születtek ilyen gondolatok!

Talán magyar barátnője volt, vagy tanulmányozta a magyar nyelvet,

a magyar tudomány vívmányait!

De felsejlett bennem az érzés, lehet, hogy igaza van!

A nyelvünk ez a gyönyörűséges csoda, amely mindent de mindent

ezerféle módon , ezerféle hangsúllyal, ragokkal, tud kifejezni,

megerősít a hitemben, hogy a földön ilyen nyelv nincs több, 

és ha mások , más nyelvüek is ezt látják, érzik ,tudják!

A magyar szív megdobban, ha ily emberi meglátásokkal szembesül!

Mi a véleményetek ,? Nekem piszokul jól esett ezen értékelest olvasni

népünkről! 

Pflugerfefi•  2018. január 23. 19:57

Mátrix

Gondolatok hada mutálódik,

a mátrixban nem  realizálódik,


sejtelmes ködökben hiányfény
remegtet ébredező reményt,


Jövökép mosolyog  tűrve
halandó érzést lehűtve,
vágyott álmok annyit érnek,
amennyit a szférák zenélnek


Tudattal megáldva harcban égve,
alakul a végtelen, léttel kimérve,
sztornózva élve - toldva maradás,
mint iránytűvel jelölt haladás,


Lehet, hogy szűrt élet veled
élhető selymes , idült , meleg
álmodozás, körbe forgó , létigézet,
szavakban képződő versidézet.


Pflugerfefi•  2017. október 10. 20:36

Hallucináció

Színeken vágtat át a sötét,
kordonokat félretolva halad,
beszippant mindent mi fény,
megtelik a záródó almanach,


menekülő fények siklanak tova,
de mindíg vadnyugat a haladás
iránya, mostba zárt  kérdés, hova?
nyögve nyelővé válik az akarás,


tollbamondott képzelgés körömmel
kaparászó valósággá silányul,
a tapogató fény érkezne örömmel,
mely görcsös, idült létünkre irányul,

sötét az érzés, sötét a mámor,
hold ugat napra mint kutyahűség,
szeretne lenni , szívbe nyilazó Ámor,
gyengíteni mi húsba maró erősség,


fényt elfáraszt  a síró fénytelen,
nem várt, lusta mocsár,  meredt ráció,
az életet széppé tenni képtelen,
dögszagra izguló hallucináció.

Pflugerfefi•  2017. augusztus 15. 21:58

Vágyak

Kapaszkodom, értetlenül,

most morc a hangulat,

de mocorog legbelül,
a meleg , szerető mozdulat,
kóborló szívek vágyai,
ostoroznak kéretlenül,
szenvedélyek magányai,
rámtalálnak véletlenül,
méreg ha szívódik,  dönt,
vágyak árnyéka vetül,
s ha tisztítva  elönt,
nem számít mibe kerül,
parancsolni a vágynak
nem igazán  ésszerű,
mikor a kéj rádtalálhat,
ne hidd, ... hogy légnemű.

Pflugerfefi•  2017. augusztus 6. 19:35

Egy éve a Poeten

Korosodó, kopaszodó vénülő fejemmel,

megbabonázott elmével, megtalált helyemmel,

hogy itt köztetek tollba súghatom
mit rámtestált az élet, s a sok alkalom,


ez az egy év mióta itt  a Poeten vagyok,
a lelkem mint napsugár úgy ragyog,
versekkel kelek, versekkel álmodom,
versekért átmászok bokrokon- árkokon,


suta gondolatokat ácsolok
ami formába szépen átcsorog,
verseim ( hisz azoknak hiszem)
átúsznak a választó vizen,


mennyi érzékeny ember
talán hitet merítek náluk,
szívük mint óriás tenger,
vagyok virtuális társuk,


most már tudom, jo helyen vagyok,
veletek itt , önző érdekeim eldobom,
s lelkem , szívem néha gagyog,
képzeletben kezetek megfogom.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom