Agi63 blogja

...megtehetsz-e mindent?

Elvakultan hiszed,

mondhatsz bármit hittel?

Kereszténység nevében...

farizeus gúnya,

melled vered keresztel,

szavad mégis "rusnya"!

Elvárásod hódolás,

tisztelet a jussa?

Kereszténység nevében...

lehetsz hazug, tolvaj?

Kereszténység nevében!

Tíz ide, meg oda,

hányszor volt már

gyűlölet,

hányszor volt már

kopja?

Isten adta törvénynek,

egytől, tízig...és tovább,

...csak ennyi lenne...

s, már nem is lennél "király"!

Annyira szeretnék szólni,
nyugalmat erőltetek,
mert már félek magamtól,
kiabálnék ha mégis,
ha mégis kimondanám,
mit érzek, mi szakítja szét
szívem, érzelmeimet!

Be kellene dugni fejem,
mint az a strucc a homokba,
nem látni, nem hallani,
aztán majom sem lesz,
ki majd megmondja...

,,,mert, kimondja ki?
Kinek van hitele rá,
ki azt mondaná: ne tovább!
Nem tanultál ember semmit,
vagy dehogynem,
egyet biztos,
nem számít az élet,
csak a hatalom, pénz, pénz,
fegyver a "király"!

Hiába!
Mit is érne szólamom,
az sem számítana ha apám szólna:
"Az én apám, igen!
Mesélhetné, mondhatná,
Ő igen, mert benne élt a sok halál,
az utolsó szó, az utolsó lehelet,
fogadalmak, hogy majd mondd el,
szeretem és szeretni fogom örökké,
majd megüresedett a tekintet,
már nem szólt, csak mereven nézett,
ennyi volt egy emberi élet,
és ő cipelte az arcokat, akik kértek!"

Annyira, de annyira...
Vajon lesz e ebben a világban,

valaha is megnyugvás?

Hős voltál-e, vagy áruló?

Vagy csak egy a sok közül,

akinek egyik érdem sem jutott?

Ki voltál? Senki nem kutatja,

csendben elporlad, nincs,

nem is volt emléked a sorokban.

Nincs neved, nincs is, nem is lehet,

mert minden egyes korban

úgy neveznek: tömeg.




De abban a tömegben

ember voltál, vagy és leszel,

egy hit, egy nép, egy nemzet!

A Te erőddel edzik a hősöket,

vagy a te nevedet tagadják meg

az árulók, akiknek a vértje dicstelen.

Igen, Te vagy az a sok ezer, a tömeg,

akiből a hősök, igen és az árulók születnek.




Mégis szikra vagy, oly gyakran,

mely, ha lángra is kap, elalszik, oly halkan.

Magára hagyod a gyermeked,

elvérzik, mert elvetted tőle a hited!

Az áruló sarjad, mint a korcs,

aki tudatlanul, vagy éppen tudatosan béna,

mankót, esélyt kap "szegény",

hogy nevét majd tisztára mossa?!

Azt adja meg
ez az új év,
amit eddig
meg nem adott,
adjon abból,
amit elvett,
kéretlenül
rabolgatott,
adjon tehát
az enyémből,
tiedéből
nagy bőséggel,
adjon, adjon
igazságot,
hazugságból
van már bőven.

Azt adja meg
ez az új év,
nekem, neked
kijutna már,
elődei
továbbvittek,
tanulhatna
jó modort már,
nincs még késő
bűnbánatra,
vagy ha van is,
csiszolható,
adjon, adjon
becsületet,
ne legyen már
vitatható!

Azt adja meg
ez az új év,
ki nem mondom,
csúnya lennék,
cifra szavak
bizony, mondom,
így meg úgy is
megilletnék,
azt adja meg,
amit elvett,
többet nem kell,
de azt igen!
Azt adja meg...
na, meg vegyen,
fosztogató
remeghessen!

...mert, ők tovább látnak?
Nem toporognak, nem csócsálnak,
nem ülnek meg egy konc alatt,
"szégyen", de ők elgondolják
miből, mi is fakad,
lesz, ok és okozat...
...na, ők az örök vesztesek
mert, veszélyes, tilos,
ne is gondolkozhassanak?

 

Született vesztesek?...

...van, ki mindhalálig
nem adja fel, pedig ütik
koholmánnyal, meg szóval,
majd jön, választás itt:
- élni akarsz? Csönded legyen!
Halni akarsz? Nincs kegyelem!
Lehetsz dicső, de csak nekem,
hajolj felém, hazudj velem -
...és ő mindhalálig nem!

Született vesztesek!

...mert ők elhiszik, érinthetetlenek...
de az idő az, amin múlik,
elsorvad majd a köpönyeg,
takarás, így vagy úgy...
sok mocskot kiköpi magából,
...és lám, ki akkor tovább látott,
mindhalálig egyenes maradt,
mégis dicső lesz!
...és az, ki csendre intett,
Fekete történelem marad!