Agi63 blogja

Megesett egyszer,
ereszen lengett,
meztelen testtel,

eszement mester,

Nem lehet ez szer,
mester ez ember?

lemezen lengve,
mester-e mester?

Megesett egyszer,
ereszen lengett,
meztelen testtel,
eszement mester,

Fejemet teszem,
eszement szer ez,
mekk mester lehet,
lengve e szeren.

Megesett egyszer,
ereszen lengett,
meztelen testtel,
eszement mester.

Nem helyes-e tett,
"mesterem" ne tedd!
Vesd el e szered,
tettes-e tetted!

Megesett egyszer,
ereszen lengett,
meztelen testtel,
eszement mester.

Mekk mester lehetsz?
Kegyelem neked?
Elesett-e tett?
Eszed keksz...lehet!

"Válogatott", mit ücsörögsz?
Játszanál tán de... most csönd lösz!
Örülj inkább jól megúsztad,
Bár, három majom szobor vagy.

Nézel... De látni bíz nem látsz,
Fülelsz... Elkopott a hallás,
Beszélnél...de neked csönd van,
kispados játékos sem vagy!

Bojtárkodol, ugye "szentem",
Fuss ide, meg fuss jó messze,
Kiszolgáltad magad bőven,
Csíkba szökött dícsőséged...

... Mert, ha eszed talán lenne,
Szégyenérzet forrna benned,
Edződ bizar kénye-kedvét,
Nem a csíkba fojtnád belé...

Helyedben én nem lehetek,
Gerincemmel nem tehetem,
De te, puha csonttal "áldott",
Kispadosan csak bojtárkodj!

Nem kell, nem kell, nem kell a harag,
nem kell, nem kell, a gyűlölködő akarat!
Nem kell az átok, nem kell a mérgező szó,
nem kell a fegyver, nem kell, mert halált osztó!

Nem kell, nem kell, nem kell a könny,
nem kell, nem kell a kín, köszönöm!
Nem kell a hazugság, nem kell a butító szó,
nem kell a megtorlás, mert ártatlant éri a golyó!

Nem kell, nem kell, nem kell a megjátszás,
nem kell, nem kell, a politikai túlkapás!
Nem kell, nem kell, nem kell, mert én nem hiszem,
nem kell, hogy a nevemben ontsanak életet!

Kesergőre fogom magam,
gyűrődik is ujjam, hasam,
szégyenérzet könnyet fakaszt,
rövid, hosszú, bő, meg hasad...

...elegántos régi hírem,
megjelenés jaj, úgy fáj szívem,
minden szálam ellenkezik...
zakó, nadrág...méret szerint?

Igényesség? Bizony mondom!
Jó híremet te csak rontod!
Viselkedni kéne bennem,
na meg tudni, mit mihez kell!

Attól mert te engem hordasz,
hányavetin rád pakolnak,
nem leszel te különb...tudod?
mint egy tehén kalapot hord!

Kesergőmet én megosztom,
...szegény tehén, rám ne orrolj,
én a tejet úgy szeretem,
rád szabottan öltöny leszek...

...aki miatt keseredek,
hozzá nem jut el levelem,
pedig bizony jár, kel büszkén,
nélkülem tán..."ember" lennél?

A bolhába nagy a vágy, nagy a vágy!
Megtetszik neki a szúnyog lány.
Mit is tegyen, mi is legyen,
vérszívó lányka az övé...hogyan legyen?

Minden cselt bevetett,
szárnyakat tollból magára illesztett,
de, bizony szívének választottja,
nem vette észre őt, ott a porban.

Szállt, keringett a szúnyog lányka,
meleg vért keresve éhgyomrának,
mivel már nagyon éhkoppon volt,
bolha tollra rá is rontott.

A bolha olyan boldog volt
szívének választottja rálandolt,
mégis, érezte elszáll belőle az erő,
se szó, se mozdulat, mintha meghalna ő.

A szúnyoglány jól lakott
így, elégedetten távozott.
A bolha szegény tollába dőlve
porban hever, mély álomra szenderülve.
Pécsi Ágnes 2019.