Agi63 blogja

Gondolatok
Agi63•  2021. július 3. 08:41

Ez olyan ölelős vers...




...mert nagyon kívánkozik
szívedhez érni, simogatni,
...és ha nem engeded,
türelemmel vár, vár...
figyel, szelídít, tudva
enged majd az a magány,
mert fáj neki is a hiány...




...ez egy ölelős vers
csendben, szelíden,
vágyadért kivár!

Agi63•  2021. május 6. 17:03

Radnóti....

Egy könyv a szülői kincstárból,

két évvel frissebb nálam,

széteső laza kötés

a szépirodalmi tárházban.


Kiemelem óvva,

nyitom lapjain a sorokat,

eszem szemmel habzsolva,

leírt képvarázsokat.


A szavakban megbúvó árnyak,

gondolatok mélységes tisztasága

megültet, majd megkívántat,

sort, sorra rakodó átélések mámorában.


Szerelmes lágyságok,

éggel a föld, nappal a szél,

őz, lepke, mókus szökkenés.

Hit, vágy, élni akarás,

lélekben belehalás,

fény a sötét kínban,

értetlen kételyek miértje,

félelmek értelmetlensége,

ó és a remény reménytelensége.


Emberiség szégyene,

hóhérok vérszagú vágya,

egy kor, egy sátáni öröm,

egy sors, sortalanná hurcolása,


" Ringass emlékkel teli föld.

Takarj be! Védj, villámmal teli ég!

Emelj fel emlék!


Lélek vagyok. Élni szeretnék!"


És ennél több, mi kéne még!?

Pécsi Ágnes

Agi63•  2021. március 4. 05:43

Tavaszcsalogató

Ej te tavasz, te nagyon ravasz,

mi kell neked, hogy itt is maradj?

Kacsingatsz egyet, kettőt, 

úgy teszel mint a kacér nő,

elsuhintod langyos szeled,

megfognálak, de nem engeded,

marasztallak de hogy maradsz,

randevút adsz, s lám el is szaladsz,

én csak várlak, mindhiába,

ne hagyj engem árvaságban.


Gondoltam, írok neked,

szerelmetes, szép levelet,

feladom a napsugárnak,

ő biztos megtalál majd,

bízom benne elolvasod,

szemed, szíved ragyog, ragyog,

lángra kap a vágy utánam,

fel is öltöd díszruhádat,

szellő szárnyán felém repülsz,

karjaimba bújva megülsz,

édes csókot is kapok....

és én örömben táncolok,

csak táncolok!


Agi63•  2021. február 26. 05:48

Tudomány ha ellenség!



Izgalmas téma,

vagy inkább sok kérdés,

melyre felelet

bizony van, sok-sok intés!


Hova tartunk mi emberek,

van-e olyan, hogy végtelen,

mert kebelezünk, egekbe szállunk,

tenger alatt mélybe járunk,

betegségre gyógyírt adunk,

mégis, mégis elkárhozunk...


...el ám! Bizony mondom!

Mert jön a gőg, pénz, hatalom!

Mi javunkra válna, no lám,

ellenünk forog!


Mert nézheted az eget,

szállhatunk felhők felett,

tenger mélyén csoda vár,

ámulsz milyen határtalan a világ!

Mi régen halált hozott,

most eltűnt a kór, 

ez mind-mind jó dolog!...


...de, ha elmebeteg az ember,

s kezébe jut a fegyver, mint tudomány,

nem számít semmi, semmi csak a gőg,

pénz, hatalom lesz a király!

Te meg, meg persze én is,

méltatni már nem tudom,

mert ember, az ember ellen

a leggonoszabb rosszat hoz!

Pécsi Ágnes 2018.11.04.

Agi63•  2021. február 11. 07:28

A magyar...

Van még bennünk forrongás?

Mondják: sírva vigadunk! 

Kikönnyezzük ami fáj,

aztán újra és újra "láncot hordunk"!


Meddig tűrünk, meddig bírjuk,

szétszórt minket a múlt,

lám a jelenünk, na meg jövő utunk,

tovább forgácsol szerte-szét!


Mi kell még nekünk, hány kereszt,

"vidd, vidd ezt mérték rád",

lehetsz büszke, lehetsz elesett,

volt, van..lesz-e még magyar hazánk?


A szív még megmaradt,

még akkor is, ha sajog,

félelem ad rá bilincset...

ismétli magát a múlt?


Ó te büszke Magyar,

határon innen, és határon túl,

annyi vér, kín, gyalázat,

s most testvér is gyűlölni tanul..


Látom apám szellemét,

mellette tündöklik anyám....

átadott lángjukat élesztem,

mert menni kell, élni kell tovább!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom