van bajom!

olykor falnak futok
egy üveg keljfeljancsi
öltözékem kényszerzubbony
azt el lehet feledni
félek ez a mai jelszó
borzalmaim véltek
örök kövült mementó
értékes mint fél szeg

égbekiáltó ül
az ártatlan képében
plafonon egy unatkozó
ásítás közt szétken
az is baj ha csak néz
hogy leszek tönkrébben
ostort hord ismét az úr
kint meg ünneplőben

régen tudtam futni, úszni
manapság tekergek
mit akarsz hogy merre legyek
ha ne itt, hol a csikkek
egyszer hadd vigyem a sírig
bús létem hamvait
a kör a tied, ötezredik
megengedhetsz annyit