vírusok

Mint hogy álmunkból felriadunk
- Ahogy kritikus ponthoz érve
Épp meghalnánk vagy rosszabb érne -
Ébrenlétbe lökik tudatunk,

Úgy vigyázzák titkon világunk,
Mielőtt rossz kézbe kerülne,
Vagy végleg kifordul tengelye,
Sok rejtett támogatást kapunk,

Átlendítve minden holtponton.
Csak arról nem mesél a fáma, 
Hány bárányt áldoznak taglóra,
Gonosz éh mégis letudódjon?

Győz a jó, de megalkuvással,
Hogy alhassék emberi tudat,
Ez az őrző védő szolgálat
Keserűn bár, de annyit benyal...

Innen alulról úgy látszik a probléma az: miért nem kapsz, pl. hogy az emberek nem engednek be a szívükbe, 

pedig mindened, de mindened megvan. Élned kéne(ebben a világban)) és nem szomorkodni. Most már mondani kell,

hiszen láthatóan nem nyilvánvaló, hogy a problémát számolni a megoldás keresése helyett, elég nagy, oktalan herdálás...

/El vok fáradva, én is szeretném a magam harcát vívni, nem másokét. Most mégis belémkötöttek, kérlek ne haragudjatok./

Kényelmi szempontokért picsogni pedig kicsinyes, mert akadnak a világban, kiknek az a minimum sincs meg, mégis 'jól élnek'... 

Annyit akarok közölni itt: egyeseknek alig jut a léttől, így ha valaki megvon magától, akár akaratlanul dolgokat, 

lásd az élet élvezetét, hogy szenvelegjen, ez bűnözésszámba mehet egy kifosztott valaki számára.. 

Csak akkor értjük meg ezt, ha az alapvetőt - pl. az egészségünk - elveszítjük, mennyire könnyű dolgunk is

volt anno. Tehát Élni kell, öregkori énünk hálás lesz érte! Aki megcsalja magát, hogy szenved, 

és közben a saját döntése, ráadásul okként, a múltban tévedett, továbbléphetne már, fölösleges meddő köröket fut,

fölösleges energiapazarlás, egy hóbort, szeszély, rögtön nem lesz fontos, ha nagy a baj - mondja egy végleg beteg. 

Aki nem tud élni a lehetőségeivel, biztos vagyok benne, hogy megtanulja majd kezelni, csak ne legyen túl késő :( 

Hihetetlennek találom, hogy egy hajléktalan képes alapvetően boldog lenni, páran meg nem. Úgy néz ki sok 

lecke áll még előttünk, ezért ez egy figyelmeztetés lenne: vajon tényleg a hiányunkat kéne számolni??

,,Akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van." - Biblia

Lételem

Az a célod: kiismerd az embert,
Katalogizálj, hibákat fedj fel,
Pölölö mert a függetlenség kell,
Egyszer él a nőstényember,
És aki keres, az bizony lel,
Mert a játszmát az dönti el,
Ki rendelkezik testrésekkel.

Ha látod meztelenül Noét,
A nap fénypontja, bőven elég,
Kiridegülsz korán, s lelépsz,
Mert kell, mert csak, de nincs benne ész,
Valakivé tett egy viselkedés?
Szeretnéd, ha veled tennék?

Az van hogy ez romlott dolog.
Hogy eldobhass, mint a rongyot,
Állattá kell ott bent alacsonyítanod.
Főleg, ha más is horgászik ott.

Függetlenség kell, de lopott,
Miután a szív tüzet fogott,
A megismerés hevétől lobog,
Te tűzálló vagy, azbeszt, homok,
Még adjuk, játsszuk a bolondot,
De minek, ha itt a kevés a sok?
Azt becsülöd, ki le se tojott.

Most örülsz? Ma sem kellett szívnod,
Ismét végrehajtottad bravúrod,
Nem volt semmi eksön, te gaz,
Ha elköszönsz, nincsen vigasz...

Te hitvány.
Később amint lehet, keresve a módot
Egyedül vadul rángatod-forgatod,
Mélyen befogadod álalkalmatosságod.
Hisztériára szedsz ilyen gyógymódot?
Bennem keresed, és te vagy a valódi robot.
Nem jól van ez így kérem.
A csapdába tessék belemászni szépen!