vírusok

romantikusok közé megholt

Mielőtt megdöglenék muszáj,
Még egyszer láthassam csak,
Mint egy atomvillanás
Női szőrös hónaljkutyákat!

Mindig alagútból távoznék,
Nagyon nagy a nyugalom,
Mire vár még ez a nap,
És vaj mi a jutalom?

Természetesen tovább nyomom,
Lépkednék, csak lépkednék roboton,
Nem tehetek én arról,
Hogy ez az én igaz szerencsenapom?

Arra mered a placcon -
Nem is fordultam arra,
De aztán a karmám csak győz,
Minek van ily illata?

És ott akadt utamba ő, a bombanő,
- A függetlenség napja -
Hevert a fényben, mint holmi
Mely nem mindennapi csoda...

Egészséges női testierő!
Olyan benyomásom támadt,
Őscivilázalatlanság és
Ím mammuttemető...

Tüskés Végzetúr az orrát hogyan túrja?
Kesztyű kell hozzá, egy rinocérosz fajta,
A viszketés evolúciós zsákutca,
Szerzetesként magát mindennap kínozza,
Plusz az idegrángás, izzadás meg zsába,
Érhetne hajnalt fejlődés éjszakája,
Feláldoz egy testrészt, csak hogy legyen nyugta;
Majd szörnykomponens lesz, arra mindig futja.

A legtöbb alárendelt, a legtöbb szolga
Ura cseppkőszobrát dagadtra nyaldossa,
Nyelvizmában göcsört, hátha lesz majd mana,
Varázspontot ad Sheran, Elenios, Raia,
Chara-din követőt bálvány visszanyalja,
Minden isten gonosz, a világ élő példa,
A számítás így volt: életerő nulla,
Égig ér az ájtatos kalandozó hulla,
Míg hármas szintű bűzlehellet a lányoknak álma.

(Kártyajáték)