csp01 blogja
TörténelemA Plútón
A Plútón
Megtörténik, igen, leszel emberien, higgy és higgyünk mii benne.
Bár vagy nagyon messzi, el kell oda menni, el kell ide jönni, lépj be te is Emberbe.
Én itt vagyok, bizony, e verset itt írom. Kitőll leszek követve?
Én itt vagyok, íme, szól a Plútó-ige. Idehozott gondolat.
.De, kell űrhajó, távolba elható, már biztosan gyártottak.
Ideröpít hamar, mert hisz ez az Akar, a kozmosz mosolyoghat
Idejössz, éppen te, Plútólényt keresve ki neked kezet nyújthat.
Sok év az utazás, ne aludjad át, figyeld meg jól az utat.
Jupiter... Szaturnusz! Uránusz, Neptunusz-érinte meg az ujjad.
Idejössz, itt leszel, mindenfélét teszel, jó ? Plútó örül neki.
Idejössz és itt vagy, írom és így igaz, jó Plútó veled teli.
Idejössz és megteszed a teljes léted mint igaz Plútóbeli.
Charon és társai, őket se hagyjad ki, őket is mind meglássad.
És továbbhaladva egyre távolabra, hisz máso is már várnak:
Makemake, Sedna, Eris, Haumea, itt is megvesd az ágyad.
Kívánva, remélve, hogy egyszr eljurunk oda
Plútó, Makemake, Sedna, Eris, Haumea-törpebolygók a Naprendszer külső részében
A faj űrutazik
A faj űrutazik
1. Hagyd el a földedet,
nem kell már ő neked.
(De marad ősveled.)
2. Foglaljad holdadat.
Ő mindent megadhat,
álmos vagy? Elaltat.
S levegő, új étek!
Csak bölcsen elvégyed,
nem is kell, hogy kérjed.
3. Foglaljad marsodat.
A jelszó: mars oda,
marsod is ezt mondja.
4. Foglaljad plútódat!
Lehet! és kell olyat!
Nem visz el gondolat!
5. Hagyjad el a napod.
Többi is felragyog,
ha látja, hogy vagy ott.
6. S foglaljad űrödet!
Ne félj, hogy megölet,
bárhová eljöhetsz.
7. Foglald el kozmoszod!
Bejárod, beúszod,
ugye, mily nagy dolog?
8. Tiéd mind a bolygó,
ha sötét, ha forró.
Légy hozzá hasonló,
hogy ott is megélhess,
építhesd a Szépet,
bolygók rá megkérnek.
9. Földed hogy visszahív?
Hogy visszálj, csatát vív?
Dobog a kozmoszszív!
S gondol a kozmoszagy.
Mindenség-biz' te vagy.
Örökre megmaradj,
örökre megmaradsz.
Minden fajnak, akár űrutazik, akár nem
visszálj=visszamenj, visszál+a felszólító mód j jele
Új hazánk
Új hazánk
A Marsra-lépésünk alkalmából
1. Odamentünk? Idejöttünk mindannyian.
Bölcs Föld bolygónk engedte.
Kéz a kézben, jómarsian,
mért szólt volna ellene?
És kiléptünk és bejártuk.
Ó, Régiek-ez volt álmuk!
Éledjetek, jöjjetek
és legyen itt helyetek!
2. Itt felraktuk a házunkat,
te is bátran költözz be.
És még többet, újat, újat!
Beöltöztünk vörösbe.
Kék színünk az megmaradhat?
Hisz már a Mars ébreszt-altat.
Műhelyünk is emitten,
s itt fogad a jó isten.
3. Kézfogtuk a marslakókat,
egyesével az összeset.
Akkor is, ha sosem voltak.
Nemlétből is jöhetnek.
S lélegezzük Mars légkörét.
Levegője gyűlik köréd...
Megüljük a köveit,
éppen ez, mi kell nekik.
4. Idejöttünk. És itt vagyunk.
Kövess minket Mindenki.
Itt a szívünk s persze agyunk,
hidd el, hogy jó itt lenni.
Megnéztük a csillagokat.
Mind ránk szépen mosolyognak!
De üt máris az óra,
jövünk tovább... Plútóra.
Erisre...
Te is. De.
Sednára...
S nem hátra!
Abban a reményben és hitben, hogy mindez egyszer meg fog történni.
A faj a fajnak
A faj a fajnak
ITT vagytok? Mi igen.
OTT vagytok? De mi nem.
OTT lészünk. Akarom,
nyújtom már a... ka-rom!
ITT lesztek? Bizonyos.
Hisz vagytok nagy okos.
Jöttök mind el IDE.
Mert így szól az Ige.
És mégyünk mi ODA,
nem szükség a csoda.
És érinti, igen
forrón és hidegen
szívünket te kezed.
Már biztos keresed.
A világmindenség összes faja a világmindenség összes fajának
A mindenség és mi
A mindenség és mi
-A kozmosz(ok)ról-
1. Gigász?
Továbbnagyítjuk...
Sötét?
Világosítjuk...
Hideg?
Fel-felhevítjük...
Üres? Kopár? Sivár?
Velünk telítve!
Néma? Szótlan? Csendes?
Visszhangoz minket!
2. Továbbnagyítom.
Világosítom.
Fel-felhevítem.
Velem telítve.
Visszhangoz engem.
3. Vagyunk mi ő.
Gondolatja, szíve, lelke.
Költözz csak be ebbe testbe.