csp01 blogja

Kritika
csp01•  2018. február 4. 08:47

Egy laikus művészetelmélete-töredékek

Töredékek: egy laikus művészetelmélete


1. A művészet hagyományos megfogalmazása: tárgyak, szövegek, illetve ezek létrehozása, amely tárgyak, szövegek a szemlélőből, olvasóból esztétikai élményeket váltanak ki.
   Én úgy mondom: a művészet 1. a művészetiség szándékával alkotás,
alkotása valaminek, bárminek. Az embernek van valami elképzelése arról, mi a művészet, mitől művészi valami és ilyesmit akar létrehozni, pl.megrajzolni,  megírni, megfesteni, kifaragni stb. ami az ő művészet-definíciójának megfelel. 2. a művészetiség jegyében történő szemlélése valaminek, akárminek. Műalkotásként állunk hozzá, így próbáljuk értelmezni. Valami "művészi" értelmet keresünk benne.
  Speciális, sajátos, "művészi" értelmet bármiből ki lehet hámozni.
  Például: a kertben, az enyémben, a tiédben áll két fa, szorosan egymás mellett. Ha süt a a nap, a két fatörzs árnyéka a földre vetődve épp V alakot formáz. V- victory, a győzelem jele. Micsoda véletlen! Teljesen spontán itt a győzelem, a Győzelem jelképe. Ezt is lehet, a természetnek ezt a különös játékát valami különleges -"művészi" jelentésnek tekinteni. 
   Mégsem művészet ez (?). Nem tudatosan jön létre az a V mintázat a két fatörzs árnyékából. Ám ha valaki megfesti, lefesti, készít egy ilyen, ezt ábrázoló képet vagy akár csak lefotózza-az már művészet.
   Meg kell jegyeznem, ez a példa nem fiktív, kertünkben csakugyan állt két ilyen fa és napos, derűs időben ott virított a V betű mint árnyékuk a földön...
    Minden kifejez és ábrázol valamit, mindet lehet erre-arra felhívásként interpretálni, de csak az műalkotás, amit kifejezetten ezzel a szándékkal hoznak és hozunk létre. A műalkotás mindig mesterséges eredetű.
(...)
2. Az (igaz) művész a műért alkot. A mű, az a mű, ez a mű is legyen.
Az (igaz) művész nem mondja, hogy ő tehetséges. Akár nem is kérdezi és semmiképp sem vágyik rá. Ugyanígy nem vágyik (el)ismertségre. Egyszerűen csak alkotja, ami jön, ami van, úgy, ahogy jön. Nem mondja, hogy művészileg értékes. Miért mondaná?
  A művész azért alkot, hogy a mű legyen.
  Az ember azért nemzzen és szüljön, hogy az a másik ember legyen. Nem azért, hogy ő (édes)anya, (édes)apa legyen.
 Az ember ne azért fessen, írjon, rajzoljon, komponáljon, hogy Művész, hogy művész legyen, lehessen, legyen. A művészesedés melléktermék (legyen).
3. A művészet első számú mozgató, fenntartó ereje az, ami valakit művészeti tevékenységre ösztönöz.
  A művész azért alkot, mert nem tud nem alkotni. Belső szükséglet. Kényszer. Ez és/vagy az ilyen és/vagy olyan gondolatokat ébreszt benne és "ezt meg lehetne írni, festeni, faragni stb., lehetne és kell". Íme, itt munkálkodik benne ez az érzés.
  És alkot. Megalkotja. Lehet, hogy csapnivaló lesz, a művészet kényszere, hajlama és ösztöne és vágya és a többi nem törvényszerűen társul a tehetséggel. De jelen van és megnyilvánul és a többi egész életünk folyamán, szakadatlan-szüntelen, kikerülhetetlenül. Nem is tiltakozunk ellene. Ha nem sikerül "jót" alkotni, akkor sem átkozza senki művészkényszerét.
  És ez a hajlam örökké jelen lesz bizonyos személyekben, a művészet sosem hal el, a művészek sosem halnak ki.
   Része az emberi természetnek a jelenségek, érzelmek, gondolatok, események  műalkotásba foglalhatóságának és foglalandóságának érzete, 
biztosítja a művészet örökös gyarapodását.
4. A művészet és a művészeti élet kapcsolatáról: a művészet igenis kivehető belőle, elszakítható tőle. A művészeti élet három komponense az alkotó, a mű, a befogadó. Ne keressük a művészet lényegét se az alkotó-mű, se a mű-befogadó, se más viszonyban. A művészet a műben lakozik, rejlik.
  Elutasítandó az a felfogás, miszerint a soha senki által nem ismert műalkotás nem műalkotás. Utasítsuk el. A művet lehet elolvasni, meghallgatni, megnézni, stb., lehet és miért ne kellene is? De a mű létezik nélkülük is.
  A mű elsődlegesen tehát nem a Hatás, amit tesz, tehet a közönségre. Nem a katarzis. Hogy hasson és hat-egy lehetséges eredménye. Benne foglaltatik ez,  ennek lehetősége esszenciájában, adott ez léte lehetőségében. Azonban nem, NEM ez művészetisége forrása.
  A mű első számú, bizonyos szemszögből egyedüli létformája a sajátos, speciális, művészi tartalom sajátos, speciális, művészi formában. Az alkotó személyétől teljesen függetlenül, az alkotói indítéktól és az alkotói szándéktól teljesen függetlenül, a befogadó, bármely befogadó bármely értelmezésétől teljesen függetlenül.
  Az alkotó mint a mű létrehozója hallatlanul fontos. Minden mű nyilván tükrözi alkotóját, annak világát, korát, életkörülményeit, érzés-és gondolatvilágát. De képzeljük el más által megalkotottnak vagy spontán keletkezettnek.
5. A művészet rendkívül lényeges funkciója a "megtörténtetés".
Természetesen minden egyes műben vannak események, amelyek egyébként nincsenek, csupán ebben a műben. Itt ezt értsük szigorúbban.
 Valamely különleges és pozitív és szükséges és világtörténelmi történés, tett, ami akár nem is volna képes "máshogy" végbemenni. Művészetileg lehet és legyen. Konkrét példával:
         A kozmosz
         kinyújtóz.
         Feláll és 
         nem csuklik
         szét-össze,
         sem vissza.
     (Címet adj neki te.)
  Nem képvisel irodalmi értéket. Nem képvisel történeti, irodalomtörténeti értéket sem. Ne mondd, tudom jól. Mégis, mire jó? Íme, a világegyetem megszemélyesítése, amint létrejön és öröklétez. Az ősrobbanás, az abszolút kezdet mint tudatos cselekedet és mint örökérvényű cselekedet. Sosem csuklik szét, össze, vissza, nincs ősroppanás, pusztulás. Nincs.
  Mindez legalább így, ilyen formában megtörtént, megvalósult. A művészi érték teljes mellőzésével (is).
 6. Szólni kell a szereplőről. A műalkotás szereplőjéről. Tágan értelmezendő ez a fogalom. Egy műalkotás szereplője minden és mindenki, ami és aki előkerül benne, bármely minőségben, bármely szerepben, bármely vonatkozásban, bármely terjedelemben.
  Része, részese (egy) műnek, magának a művészetnek, művészetbe foglalt, művészi értelem kifejezője, művészi cél eszköze.
  Ahogy írtuk, tágan értelmezendő. Pl. az Odüsszeiának szereplője nemcsak Odüsszeusz, Kirké, Héra, de pl. ugyanígy a hajó, Odüsszeusz hajója, a phaiákok hajója, a hajó és a hajózás is.
  Az Egy gondolat bánt engemet szereplője a világszabadság, a sír, aminek a hősöket adják...


   Minden legyen szereplő, szereplője valamely, bármely műalkotásnak. Minden legyen "megművészett". Megfestett, megírt, megzenésített... Stb., igen. A művészet képes, köteles mindent magába emelni, olvasztani-forrasztani, építeni. Mint fő- és mint mellékszereplőt.
  Előbbire példa:


            Ő


Épp te.
Mért ne?
Élve és halottan,
csöndben és hallottan.
Álldogálva ülsz le.
Zöldesz és fehérlesz.
Mindörökre ámen?
Ám ki nem halsz, már nem.
Történsz és történtetsz,
semmiből lerombolsz,
mindenből építesz.
Kész az óceánod,
benne nő a város.
Lélegezni nem kell,
élni és továbbni,
minden ennyiből, de 
egyszer és örökre.
Te.


Ő-behelyettesítve a helyére minden. Mindegyik. Én, mi, te, ti, maga, önök, a fűszál, ez a ceruza, Adolf Hitler. Alkotandóak és alkottassanak mindent leíró, tartalmazó művek!
   A szereplőség minden létezőnek, létüknek értelme és célja.
  Programunk legyen a mindentművészetbe (is)!
7. Speciális irodalmi epizód következik: az irodalomban tulajdonképp csak két műnemről kell beszéljünk. Az érzelmeket, gondolatokat, benyomásokat kifejező líráról és a történeteket elmondó, elbeszélő cselekményes epikáról. Mindkettő verses és prózai formát is ölthet. A dráma nem önálló műnem, az epika egy ága, esemény(ek sora), jórészt a szereplők dialógusai által, a szerző a szerzői utasításokba szorulva, húzódva.
  A hagyományos hármas műfaji felosztásban két szempont keveredik: tartalmi és formai. A fenti osztályozásban az előbbi a kizárólagos.
 Érzelmek, eszmék ábrázolása versesen vagy prózaian: líra.
 Történések, cselekvések ábrázolása versesen vagy prózaian, szerző és/vagy a szereplők szájából: epika.
8. Hogy él a művészet, pl. az irodalom a köztudatban? A mindennapi, "való" élettől távol eső, felette álló valami. Kevés kiváltságos ember műveli, művelheti, kell, hogy művelje, értheti és érti és kell, hogy értse.
  A művész, jelen esetben az író nem mosakszik, nem kertművel, nem vásárol be. Bezárkózik a verslábakba, a verslábaiba, mert szigorúan csak verslábakon jár! a költői sóhajai közé és távol a köznapoktól és a közemberektől írja a remekeit. Nem! És ne!
 Az irodalmat életközelbe kell hozni. Hoznunk. Úgy írjunk, hogy az bárki, a leg- és legeslegirodalmiatlanabb ember szájából is elhangozhasson!
  Kerüljük az és s formáját.
  Kerüljük az Oh! felkiáltást.
  A legköznapibb szavakat és kifejezéseket követeljük!
  Van aki ebben az "igazi", a művészi nyelvű irodalom lealacsonyítását, elárulását, megbecstelenítését-kigúnyolását látná, látja. Talán valahogy nem is téved...
  Én azt mondom: természetesen legyen és maradjon meg ez a "művészi nyelvű"  irodalom. S, hajj  stb.


  Nem az író menjen el vásárolni, álljon neki ablakpucolni, ne, helyette az eladó, a szerelő, a kukás kezdjen el verselni, drámaírni.
  Nem verselve sétálni, hanem sétálva verselni.
9. Mit akar(t) az alkotó mondani? Üzenni. Stb. 
     Vagy nem is akarta, az ő tudta és beleegyezése nélkül belerejtőzött 
valami fennkölt és megfoghatalan és felsőbbrendű, nálunk legalábbis magasabb rendű jelentés, mondanivaló. És mi ilyet keresünk. Feltételezünk. Sejtünk, vélünk.
  Ne mondjuk, hogy Művészi Értelem nincs, Nincs. Legyen.
  Javaslom, keressük  meg, mind, együtt és külön-külön a Művészi Értelmet.
Tévedés 


A középponti Hidegajku, aki sosem lesz gyerek-anyu, elduruzsolódott, tudván: nem bronzból volt a pont a szarvas hátsó fején, helyette: sapkát viselt és tankon állt vagy mi fene...


  A Művészi Értelme = ...
  Nem tréfa, van neki. Több is.

csp01•  2018. január 31. 15:11

Ami létezik és ami van

Ami létezik és ami van

"Senki sem jobb és műveltebb ember azáltal, hogy a szerves vegytant organikus kémiának nevezi." (Kosztolányi Dezső)
A fenti idézet, bizony, alaposan megszívlelendő. Ajánljuk filozófusok, irodalomtudósok figyelmébe. 
Mit mond az alábbi mondat Hegelnek, Heideggernek?
Éhes vagyok. 
Valószínűleg semmit, mivel ez gondolkodásbeli-kifejezésbeli színvonaluktól elmarad-vagy esetleg éppen hogy meghaladja azt?... Nehéz kérdés. 
Tény, hogy ezt ők körülbelül így mondanák és mondják: Biológiai létem hordozója és fenntartója és kifejezője igényli, folyó pillanatig megigényelte működését, funkcionálását biztosító, ennek fizikai alapját képező külső, materiális eszközt. Vajon így mondják? Nem, sajnos az ő fennkölt és filozofikus és magasztos és tudományos és egyetemi-akadémiai stílusuk az én részemről megközelíthetetlen. Ők az Isteni Elme ás az Isteni Száj és legfeljebb csigaembrió mellettük. 
Nem tudom, a FILOZÓFUS-amilyennek elképzeljük őket írásaik, megfogalmazási módjuk alapján, hogy vásárol be. Azt nem mondhatja: kérek egy kiló kenyeret. Ez neki túl alantas forma, nem is tud lealacsonyodni a szó és a gondolat ily kezdetleges színvonalára, nem is illenék ez FILOZÓFUSi mivoltához. Alighanem tolmácsuk van. Az ilyen tolmácsok külön díjat érdemelnek  Nehezebb pl. Hegel és Kovács Mária közt közvetíteni, mint az emberiség és az egysejtűek közt.
Vajon hogy mondják ők, a Hegelek, a Nietzschék: kérek egy kiló kenyeret? Sehogy, az üzletben egészen egyszerűen rámutatnak arra, amit vásárolni szeretnének.

A filozófiai, irodalomtudományi és egyéb és egyéb szövegek, legyenek ezek akár eredeti művek vagy róluk írt tanulmányok, első számú és félreismerhetetlen jele a homályosság és zavarosság és... inkoherencia, NEM, hanem összefüggéstelenség. Mindez nagymértékben hozzájárul a szellemtudományoknak az ember és itt nemcsak a közemberre kell gondolni, feletti lebegtetéséhez. Elérhetetlen magasságokban. Honnét még lapáttal és létrára állva sem tudjuk leverni, hogy aztán felszedjük és megemésszük. 
Mielőtt bármelyikőtök látatlanul kritizálással vádolna  olvastam a Lét és időt. Össze is tudom foglalni a lényegét. A zsemkov a brecó mirje. Sőt: a zsemkov a brecó áberega mires. Talán még nyelvhelyességileg is túlzottan magas szintű.
Vagy: Az élet immanens diszkurzus-specifikus volta absztrahálja a konvergens Teremtő Lét-Ez-ő lét-azságát. Röviden ennyi a Lét és idő. Remélem, nem értettem félre. 
... hogy aztán felszedjük és megemésszük. Mind ismer(het)jük az episztemológiai bázispremisszákat, az Együtt-ség különállóságának őshermeneutikai interpretátumát, ráadásul mindezeket azokban a bámulatosan leleményes, oldalakon átívelő mondatgigászokban, a szem elfárad, míg végigtekint rajta-ha nem téved el útközben. 
Ez a bölcselkedő, bonyolultan semmit sem mondás felépíti és erősíti például a filozófiának mint a való élettől távol eső, titokzatos és misztikus és sejtelmes valaminek a hitét, amely valami csakis a beavatottak, az arra születettek képessége és kötelessége. 
A filozófia nem van hanem létezik. Létezik. Ez valahogy különlegesebb, felsőbbrendűbb vagy legalábbis annak hangzik mint a sekélyes, közönséges, primitív: van.
Bátran mondjuk és hirdessük és biztosítsuk, hogy a filozófia legyen. Pusztán hétköznapian legyen. Mert nem LÉTEZIK, hanem van, nem VAN, még csak nem is Van, csak van. Egészen egyszerűen. Hegelt, Kantot, Heideggert és társaikat le kell fordítani. 
Továbbá: mindenki, aki filozofálásra adja fejét és eredményeit írásban is rögzíteni kívánja:
-kéretik tőmondatok használata! Alany + állítmány. Szigorúan!
-kéretik szemantikailag összeillő szavak és mondatok egymás mellé helyezése!
-és kéretik az idegen szavak indokolatlan használatának kerülése! 
Még valami?
-kéretik mindent nevén nevezni, kerülni a csavaros, megfejthetetlen szimbólumokat!
Főleg a második posztulátum, illetve, bocsá', követelmény kiemelve.

Az idegen szavak alkalmazásával műveltnek látszani nagy divat. A komputer Több és Jobb mint a számítógép, a perszonifikáció költőibb, művészibb mint a megszemélyesítés. Magam is estem olykor-olykor ilyesfajta hibába, nem tagadom.

A tudomány mint a mindennapok része, a mind filozófusok vagyunk, a minden filozófia-eszméje, a Mi? és az Ami... mindannyiunk joga és feladata-ezt mondom én, és a tipikusan hegeli-heideggeri stílus ez ellen van. Talán többet ártottak a filozófiának, mint amennyit használtak, érthetetlen szövegeikkel eltávolítják az embert a bölcselettől, elfedik annak nagyszerűségét, nahát,ezengemisérintségét. Igenis, Hegelt, Kierkegaardot stb.-t LE KELL FORDÍTANI.

Vagy a filozófia és társai olyan természetűek, hogy csakis konvergenciában -divergenciában, szürkét szürkébe festve, belevetetten a magunk ittjére... lehet róla beszélni... Ne!

csp01•  2018. január 28. 14:59

Egy laikus művészetelmélete-töredékek. 2.

Töredékek:egy laikus művészetelmélete
(Azóta kibővült .Jelen verziója fentebb.)

1.A művészet hagyományos megfogalmazása :tárgyak,szövegek,illetve ezek létrehozása,amely tárgyak,szövegek a szemlélőből , olvasóból esztétikai élményeket váltanak ki .
 Én úgy mondom:a művészet 1.a művészetiség szándékával alkotás,alkotása valaminek , bárminek.Az embernek van valami elképzelése arról,mi a művészet, mitől művészi valami és ikyesmit akar létrehozni,pl.megrajzolni,megírni,megfesteni,kifaragni stb. ami az ő művészet-definíciójának megfelel.2.a művészetiség jegyében történő szemlélése valaminek,akárminek.Műalkotásként állunk hozzá,így próbáljuk értelmezni.Valami művészi értelmet keresünk benne.
Speciális,sajátos,művészi értelmet bármiből ki lehet hámozni.
Például : a kertben , az enyémben a tiédben áll két fa , szorosan egymás mellett .Ha süt a a nap , a két fatörzs árnyéka a földre vetődve épp V alakot formáz . V-victory,a győzelem jele . Micsoda véletlen ! Teljesen spontán itt a győzelem,a Győzelem jelképe .Ezt is lehet , a természetnek ezt a különös játékát valami különleges - "művészi" jelentésnek tekinteni . 
   Mégsem művészet ez .Nem tudatosan jön létre az a V mintázat a két fatörzs árnyékából .Ám ha valaki megfesti,lefesti,készít egy ilyen , ezt ábrázoló képet vagy akár csak lefotózza-az már művészet.
   Meg kell jegyeznem,ez a példa nem fiktív,kertünkben csakugyan állt kétvilyen fa és napos,derűs időben ott virított a V betű mint árnyékuk a földön...
    Minden kifejez és ábrázol valamit , mindet lehet erre-arra felhívásként interpretálni,de csak az műalkotás,amit kifejezetten ezzel a szándékkal hoznak és hozunk létre.A műalkotás mindig mesterséges eredetű.
(...)
2.Az (igaz) művész a műért alkot.A mű,az a mű,ez a mű is legyen.
Az (igaz) művész nem mondja , hogy ő tehetséges. Akár nem is kérdezi és semmiképp sem vágyik rá.Ugyanígy nem vágyik (el)ismertségre.Egyszerűen csak alkotja,ami jön,ami van,úgy,ahogy jön .Nem mondja,hogy művészileg értékes.Miért mondaná?
  A művész azért alkot,hogy a mű legyen .
  Az ember azért nemzzen és szüljön,hogy az a másik ember legyen.Nem azért,hogy ő (édes)anya,(édes)apa legyen.
 Az ember ne azért fessen,írjon,rajzoljon,komponáljon,hogy Művész , hogy művész legyen,lehessen,legyen.A művészesedés melléktermék (legyen).
3.A művészet első számú mozgató,fenntartó ereje az,ami valakit művészeti tevékenységre ösztönöz .
  A művész azért alkot,mert nem tud nem alkotni.Belső szükséglet.Kényszer.Ez és/vagy az ilyen és/vagy olyan gondolatokat ébreszt benne és "ezt meg lehetne írni,festeni,faragni stb.,lehetne és kell".Íme,itt munkálkodik benne ez az érzés.
  És alkot.Megalkotja.Lehet,hogy csapnivaló lesz,a művészet kényszere,hajlama és ösztöne és vágya és a többi nem törvényszerűen társul a tehetséggel.De jelen van és megnyilvánul és a többi egész életünk folyamán,szakadatlan-szüntelen,kikerülhetetlenül.Nem is tiltakozunk ellene.Ha m sikerül " jót" alkotni,akkor sem átkozza senki művészkényszerét.
  És ez a hajlam örökké jelen lesz bizonyos személyekben,a művészet sosem hal el,a művészek sosem halnak ki.
   Része az emberi természetnek a jelenségek ,érzelmek,gondolatok,események  műalkotásba foglalhatóságának és foglalandóságának érzete,biztosítja a művészet örökös gyarapodását.
4..A művészet és a művészeti élet kapcsolatáról:a művészet igenis kivehető belőle,elszakítható tőle.A művészeti élet három komponense az alkotó,a mű,a befogadó.Ne keressük a művészet lényegét se az alkotó-mű,se a mű-befogadó,se más viszonyban.A művészet a műben lakozik,rejlik.
  Elutasítandó az a felfogás,miszerint a soha senki által nem ismert műalkotás nem műalkotás. Utasítsuk el.A művet lehet elolvadni,meghallgatni,megnézni,stb.,lehet és miért ne kellene is?De a mű létezik nélkülük is .
  A mű elsődlegesen tehát nem a Hatás,amit tesz,tehet a közönségre.Nem a katarzis.Hogy hasson és hat-egy lehetséges eredménye  Benne foglaltatik ez,ennek lehetősége esszenciájában,adott ez léte lehetőségében.Azonban nem,NEM ez művészetisége forrása.
  A mű első számú,bizonyos szemszögből egyedüli létformája a sajátos,speciális,művészi tartalom sajátos,speciális,művészi formában.Az alkotó személyétől teljesen függetlenül,az alkotói indítéktól és az alkotói szándéktól teljesen függetlenül  , a befogadó , bármely befogadó bármely értelmezésétől teljesen függetlenül.
  Az alkotó mint a mű létrehozója hallatlanul fontos.Minden mű nyilván tükrözi alkotóját,annak világát,korát,életkörülményeit,érzés-és gondolatvilágát.De képzeljük el más által megalkotottnak vagy spontán keletkezettnek.
5.A művészet rendkívül lényeges funkciója a "megtörténtetés".
Természetesen minden egyes műben vannak események,amelyek egyébként nincsenek,csupán ebben a műben.Itt ezt értsük szigorúbban.
 Valamely különleges és pozitív és szükséges és világtörténelmi történés , tett,ami akár nem is volna képes "máshogy" végbemenni.Művészetileg lehet és legyen.Konkrét példával:
         A kozmosz
         kinyújtóz.
         Feláll és 
         nem csuklik
         szét-össze,
         sem vissza.
     (Címet adj neki te.)
  Nem képvisel irodalmi értéket.Nem képvisel történeti,irodalomtörténeti értéket sem.Ne mondd,tudom jól.Mégis,mire jó?Íme,a világegyetem megszemélyesítése,amint létrejön és öröklétez.Az ősrobbanás,az abszolút kezdet mint tudatos cselekedet és mint örökérvényű cselekedet.Sosem csuklik szét,össze,vissza,nincs ősroppanás,pusztulás.Nincs.
  Mindez legalább így,ilyen formában megtörtént,megvalósult.A művészi érték teljes mellőzéséel (is).
 6. Szólni kell a szereplőről .A műalkotás szereplőjéről.Tágan értelmezendő ez a fogalom.Egy műalkotás szereplője minden és mindenki,ami és aki előkerül benne,bármely minőségben,bármely szerepben,bármely vonatkozásban,bármely terjedelemben.
  Része,részese (egy) műnek, magának a művészetnek,művészetbe foglalt,művészi értelem kifejezője,művészi cél eszköze.
  Ahogy írtuk,tágan értelmezendő.Pl. az Odüsszeiának szereplője nemcsak Odüsszeusz , Kirké, Héra ,de pl. ugyanígy a hajó, Odüsszeusz hajója, a phaiákok hajója, a hajó és a hajózás is .
  Az Egy gondolat bánt engemet szereplője a világszabadság , a sír , aminek a hősöket adják...


   Minden legyen szereplő , szereplője valamely,bármely műalkotásnak.Minden legyen "megművészett". Megfestett,megírt,megzenésített ... Stb.,igen.A művészet képes,köteles mindent magába emelni,olvasztani-forrasztani,építeni.Mint fő - és mint mellékszereplőt.
  Előbbire példa:
                 Ő


Épp te.
Mért ne?
Élve és halottan,
csöndben és hallottan.
Álldogálva ülsz le.
Zöldesz és fehérlesz.
Mindörökre ámen?
Ám ki nrem halsz , már nem.
Történsz és történtetsz,
semmiből lerombolsz,
mindenből építesz.
Kész az óceánod,
benne nő a város.
Lélegezni nem kell,
élni és továbbni,
minden ennyiből,de 
egyszer és örökre.
Te.
Ő-behelyettesítve a helyére minden.Mindegyik.Én,mi,te,ti,maga , önök, a fűszál,ez a ceruza , Adolf Hitler.Alkotandóak és alkottassanak mindent leíró,tartalmazó művek!
   A szereplőség minden létezőnek, létüknek értelme és célja.
  Programunk legyen a mindentművészetbe (is)!
7.Az irodalomban :tulajdonképp csak két műnemről kell beszéljünk.Az érzelmeket,gondolatokat,benyomásokat kifejező líráról és a történeteket elmondó,elbeszélő cselekményes epikáról.Mindkettő verses és prózai formát is ölthet.A dráma nem önálló műnem,az epika egy ága , esemény(ek sora),jórészt a szereplők dialógusai által,a szerző a szerzői utasításokba szorulva,húzódva.
  A hagyományos hármas műfaji felosztásban két szempont keveredik:tartalmi és formai.A fenti osztályozásban az elôbbi a kizárólagos.
 Érzelmek,eszmék ábrázolása versesen vagy prózaian:líra.
 Történések,cselekvések ábrázolása versesen vagy prózaian ,szerző és/vagy a szereplők szájából :epika.
8..Hogy él az irodalom a köztudatban?A mindennapi,"való" élettől távol eső,felette álló valami .Kevés kiváltságos ember műveli,művelheti,kell,hogy művelje,értheti és érti és kell,hogy értse.
  Az író nem mosakszik,nem kertművel,nem vásárol be.Bezárkózik a verslábakba,a verslábaiba , mert szigorúan csak verslábakon jár! a költői sóhajai közé és távol a köznapoktól és a közemberektől írja a remekeit.Nem! És ne!
 Az irodalmat életközelbe kell hozni.Hoznunk.Úgy írjunk,hogy az bárki,a leg- és legeslegirodalmiatlanabb ember szájából is elhangozhasson!
  Kerüljük az és s formáját.
  Kerüljük az Oh! felkiáltást.
  A legköznapibb szavakat és kifejezéseket követeljük!
  Van aki ebben az "igazi" , a művészi nyelvű irodalom lealacsonyítását,elárulását,megbecstelenítését-kigúnyolását látná,látja.Talán valahogy nem is téved...
  Én azt mondom:természetesen legyen és maradjon meg ez a "művészi nyelvű" irodalom.S,hajj stb.


  Nem az író menjen el vásárolni,álljon neki ablakpucolni,ne,helyette az eladó,a szerelő a  kukás kezdjen el verselni, drámaírni.
  Nem verselve sétálni,hanem sétálva verselni.

csp01•  2018. január 1. 15:27

Egy laikus művészetelmélete-töredékek

Ez csupán egy régebbi , kezdetlegesebb és hiányos változat .Az újabb fentebb olvasható,címe:Egy laaikus művészetelmékete-töredékek.   2 

1.A művészet hagyományos megfogalmazása :tárgyak,szövegek,illetve ezek létrehozása,amely tárgyak,szövegek a szemlélőből , olvasóból esztétikai élményeket váltanak ki .
 Én úgy mondom:a művészet 1.a művészetiség szándékával alkotás,alkotása valaminek , bárminek.Az embernek van valami elképzelése arról,mi a művészet, mitől művészi valami és ilyesmit akar létrehozni,pl.megrajzolni,megírni,megfesteni,kifaragni stb. ami az ő művészet-definíciójának megfelel.2.a művészetiség jegyében történő szemlélése valaminek,akárminek.Műalkotásként állunk hozzá,így próbáljuk értelmezni.Valami művészi értelmet keresünk benne.
Speciális,sajátos,művészi értelmet bármiből ki lehet hámozni.
(...)
2.Az (igaz) művész a műért alkot.A mű,az a mű,ez a mű is legyen.
Az (igaz) művész nem mondja , hogy ő tehetséges. Akár nem is kérdezi és semmiképp sem vágyik rá.Ugyanígy nem vágyik (el)ismertségre.Egyszerűen csak alkotja,ami jön,ami van,úgy,ahogy jön .Nem mondja,hogy művészileg értékes.Miért mondaná?
  A művész azért alkot,hogy a mű legyen .
  Az ember azért nemzzen és szüljön,hogy az a másik ember legyen.Nem azért,hogy ő (édes)anya,(édes)apa legyen.
 Az ember ne azért fessen,írjon,rajzoljon,komponáljon,hogy Művész , hogy művész legyen,lehessen,legyen.A művészesedés melléktermék (legyen).
3.A művészet és a művészeti élet kapcsolatáról:a művészet igenis kivehető belőle,elszakítható tőle.A művészeti élet három komponense az alkotó,a mű,a befogadó.Ne keressük a művészet lényegét se az alkotó-mű,se a mű-befogadó,se más viszonyban.A művészet a műben lakozik,rejlik.
  Elutasítandó az a felfogás,miszerint a soha senki által nem ismert műalkotás nem műalkotás. Utasítsuk el.A művet lehet elolvadni,meghallgatni,megnézni,stb.,lehet és miért ne kellene is?De a mű létezik nélkülük is .
  A mű elsődlegesen tehát nem a Hatás,amit tesz,tehet a közönségre.Nem a katarzis.Hogy hasson és hat-egy lehetséges eredménye  Benne foglaltatik ez,ennek lehetősége esszenciájában,adott ez léte lehetőségében.Azonban nem,NEM ez művészetisége forrása.
  A mű első számú,bizonyos szemszögből egyedüli létformája a sajátos,speciális,művészi tartalom sajátos,speciális,művészi formában.Az alkotó személyétől teljesen függetlenül,az alkotói indítéktól és az alkotói szándéktól teljesen függetlenül  , a befogadó , bármely befogadó bármely értelmezésétől teljesen függetlenül.
  Az alkotó mint a mű létrehozója hallatlanul fontos.Minden mű nyilván tükrözi alkotóját,annak világát,korát,életkörülményeit,érzés-és gondolatvilágát.De képzeljük el más által megalkotottnak vagy spontán keletkezettnek.
4.A művészet rendkívül lényeges funkciója a "megtörténtetés".
Természetesen minden egyes műben vannak események,amelyek egyébként nincsenek,csupán ebben a műben.Itt ezt érsük szigorúbban.
 Valamely különleges és pozitív és szükséges és világtörténelmi történés , tett,ami akár nem is volna képes "máshogy" végbemenni.Művészetileg lehet és legyen.Konkrét példával:
         A kozmóz
         kinyújtóz.
         Feláll és 
         nem csuklik
         szét-össze,
         sem vissza.
     (Címet adj neki te.)
  Nem képvisel irodalmi értéket.Nem képvisel történeti,irodalomtörténeti értéket sem.Ne mondd,tudom jól.Mégis,mire jó?Íme,a világegyetem megszemélyesítése,amint létrejön és öröklétez.Az ősrobbanás,az abszolút kezdet mint tudatos cselekedet és mint örökérvényű cselekedet.Sosem csuklik szét,össze,vissza,nincs ősroppanás,pusztulás.Nincs.
  Mindez legalább így,ilyen formában megtörtént,megvalósult.A művészi érték teljes mellőzésévek (is).
 5. Szólni kell a szereplőről .A műalkotás szereplőjéről.Tágan értelmezendő ez a fogalom.Egy műalkotás szereplője minden és mindenki,ami és aki előkerül benne,bármely minőségben,bármely szerepben,bármely vonatkozásban,bármely terjedelemben.
  Része,részese (egy) műbek, magának a művészetnek,művészetbe foglalt,művészi értelem kifejezője,művészi cél eszköze.
  Ahogy írtuk,tágan értelmezendő.Pl. az Odüsszeiának szereplője nemcsak Odüsszeusz , Kirké, Héra ,de pl. ugyanígy a hajó, Odüsszeusz hajója, a phaiákok hajója, a hajó és a hajózás is .
  Az Egy gondolat bánt engemet szereplője a világszabadság , a sír , aminek a hősöket adják...


   Minden legyen szereplő , szereplője valamely,bármely műalkotásnak.Minden legyen "megművészett". Megfestett,megírt,megzenésített ... Stb.,igen.A művészet képes,köteles mindent magába emelni,olvasztani-forrasztani,építeni.Mint fő - és mint mellékszereplőt.
  Előbbire példa:
                 Ő


Épp te.
Mért ne?
Élve és halottan,
csöbdben és hallottan.
Álldogálva ülsz le.
Zöldesz és fehérlesz.
Mindörökre ámen?
Ám ki nrem halsz , már nem.
Történsz és történtetsz,
semmiből lerombolsz,
mindenből építesz.
Kész az óceánod,
benne nő a város.
Lélegezni nem kell,
élni és továbbni,
minden ennyiből,de 
egyszer és örökre.
Te.
Ő-behelyettesítve a helyére minden.Mindegyik.Én,mi,te,ti,maga , önök, a fűszál,ez a ceruza , Adolf Hitler.Aljotandóak és alkottassanak mindent leíró,tartalmazó művek!
   A szereplőség minden létezőnek, létüknek értelme és célja.
  Programunk legyen a mindentművészetbe (is)!
6.Az irodalomban :tulajdonképp csak két műnemről kell beszéljünk.Az érzelmeket,gondolatokat,benyomásokat kifejező líráról és a történeteket elmondó,elbeszélő cselekményes epikáról.Mindkettő verses és prózai formát is ölthet.A dráma nem önálló műnem,az epika egy ága , esemény(ek sora),jórészt a szereplők dialógusai által,a szerző a szerzői utasításokba szorulva,húzódva.
  A hagyományos hármas műfaji felosztásban két szempont keveredik:tartalmi és formai.A fenti osztályozásban az elôbbi a kizárólagos.
 Érzelmek,eszmék ábrázolása versesen vagy prózaian:líra.
 Történések,cselekvések ábrázolása versesen vagy prózaian ,szerző és/vagy a szereplők szájából :epika.
7.Hogy él az irodalom a köztudatban?A mindennapi,"való" élettől távol eső,felette álló valami .Kevés kiváltságos ember műveli,művelheti,kell,hogy művelje,értheti és érti és kella,hogy értse.
  Az író nem mosakszik,nem kertművel,nem vásárol be.Bezárkózik a verslábakba,a verslábaiba , mert szigorúan csak verslábakon jár! a költői sóhajai közé és távol a köznapoktaól és a közemberektől írja a remekeit.Nem! És ne!
 Az irodalmat életközelbe kell hozni.Hoznunk.Úgy írjunk,hogy az bárki,a leg- és legeslegirodalmiatlanabb ember szájából is elhangozhasson!
  Kerüljük az és s formáját.
  Kerüljük az Oh! felkiáltást.
  A legköznapibb szavakat és kifejezéseket követeljük!
  Van aki ebben az "igazi" , a művészi nyelvű irodalom lealacsonyítását,elárulását,megbecstelenítését-kigúnyolását látná,látja.Talán valahogy nem is téved...
  Én azt mondom:természetesen legyen és maradjon meg ez a "művészi nyelvű" irodalom.S,hajj stb.


  Nem az író menjen el vásárolni,álljon neki ablakpucolni,ne,helyette az eladó,a szerelő a  kukás kezdjen el verselni, drámaírni.
  Nem verselve sétálni,hanem sétálva verselni.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom