csp01 blogja

Tudomány
csp01•  2020. november 17. 15:46

Én vagyok 1

Én vagyok 1

1.

Nos, én vagyok a filozófia.

Gondolataim mind-minnd leírva.

Gondolkozz te is rólam és rólad,

ne csak építsed a disznóólad.


2

Nos, én vagyok a fizika.

Mozgás, anyag s energia-

itt van bennem tudománya.

Tudod, tanuld, ne várj másra!


3.

Az én nevem a kémia.

A Képletben nincsen hiba!

Atom és kvark-tudom őket.

Hiszed vagy sem, tőled jőnek.


4. Nekem nevem a nyelvészet.

Nyelvi testben nyelvi lélek.

Szépen szólom te nyelvedet,

ismerd meg a többieket.


5.

Matematika-az biz' én vagyok.

Függvény, egyenlet, számok, halmazok

Mivel egyenlő a Bé és az Á,

remélem, te is kíváncsi vagy rá.


6. 

Geográfia énnekem nevem.

Tiszta vizedet én felügyelem 

És a levegőt. Ámde vigyázat:

nehogy véletlen kivágd a fámat.


7. 

És én vagyok a biológia.

Énbelőlem szól az életima.

Mindent, ami él, táplálok, védek,

az egysejtűt úgy, akárcsak téged 


Érted?


8. 

Engem úgy hívnak: a csillagászat.

Minden bolygóra le- és kiszállhatsz.

Adok űrhajót, mutatok utat.

Legyen kozmikus minden mozdulat!


9. Én vagyok a történészet 

Mindenféle történések...

Én lejegyzem mindegyiket.

És te jössz és megtekinted.


 Aztán pedig továbbviszed,

ezt diktálja a bölcs hited.

Rája adod szakadt inged,

örök lesz a világhíred.

csp01•  2018. január 31. 15:11

Ami létezik és ami van

Ami létezik és ami van

"Senki sem jobb és műveltebb ember azáltal, hogy a szerves vegytant organikus kémiának nevezi." (Kosztolányi Dezső)
A fenti idézet, bizony, alaposan megszívlelendő. Ajánljuk filozófusok, irodalomtudósok figyelmébe. 
Mit mond az alábbi mondat Hegelnek, Heideggernek?
Éhes vagyok. 
Valószínűleg semmit, mivel ez gondolkodásbeli-kifejezésbeli színvonaluktól elmarad-vagy esetleg éppen hogy meghaladja azt?... Nehéz kérdés. 
Tény, hogy ezt ők körülbelül így mondanák és mondják: Biológiai létem hordozója és fenntartója és kifejezője igényli, folyó pillanatig megigényelte működését, funkcionálását biztosító, ennek fizikai alapját képező külső, materiális eszközt. Vajon így mondják? Nem, sajnos az ő fennkölt és filozofikus és magasztos és tudományos és egyetemi-akadémiai stílusuk az én részemről megközelíthetetlen. Ők az Isteni Elme ás az Isteni Száj és legfeljebb csigaembrió mellettük. 
Nem tudom, a FILOZÓFUS-amilyennek elképzeljük őket írásaik, megfogalmazási módjuk alapján, hogy vásárol be. Azt nem mondhatja: kérek egy kiló kenyeret. Ez neki túl alantas forma, nem is tud lealacsonyodni a szó és a gondolat ily kezdetleges színvonalára, nem is illenék ez FILOZÓFUSi mivoltához. Alighanem tolmácsuk van. Az ilyen tolmácsok külön díjat érdemelnek  Nehezebb pl. Hegel és Kovács Mária közt közvetíteni, mint az emberiség és az egysejtűek közt.
Vajon hogy mondják ők, a Hegelek, a Nietzschék: kérek egy kiló kenyeret? Sehogy, az üzletben egészen egyszerűen rámutatnak arra, amit vásárolni szeretnének.

A filozófiai, irodalomtudományi és egyéb és egyéb szövegek, legyenek ezek akár eredeti művek vagy róluk írt tanulmányok, első számú és félreismerhetetlen jele a homályosság és zavarosság és... inkoherencia, NEM, hanem összefüggéstelenség. Mindez nagymértékben hozzájárul a szellemtudományoknak az ember és itt nemcsak a közemberre kell gondolni, feletti lebegtetéséhez. Elérhetetlen magasságokban. Honnét még lapáttal és létrára állva sem tudjuk leverni, hogy aztán felszedjük és megemésszük. 
Mielőtt bármelyikőtök látatlanul kritizálással vádolna  olvastam a Lét és időt. Össze is tudom foglalni a lényegét. A zsemkov a brecó mirje. Sőt: a zsemkov a brecó áberega mires. Talán még nyelvhelyességileg is túlzottan magas szintű.
Vagy: Az élet immanens diszkurzus-specifikus volta absztrahálja a konvergens Teremtő Lét-Ez-ő lét-azságát. Röviden ennyi a Lét és idő. Remélem, nem értettem félre. 
... hogy aztán felszedjük és megemésszük. Mind ismer(het)jük az episztemológiai bázispremisszákat, az Együtt-ség különállóságának őshermeneutikai interpretátumát, ráadásul mindezeket azokban a bámulatosan leleményes, oldalakon átívelő mondatgigászokban, a szem elfárad, míg végigtekint rajta-ha nem téved el útközben. 
Ez a bölcselkedő, bonyolultan semmit sem mondás felépíti és erősíti például a filozófiának mint a való élettől távol eső, titokzatos és misztikus és sejtelmes valaminek a hitét, amely valami csakis a beavatottak, az arra születettek képessége és kötelessége. 
A filozófia nem van hanem létezik. Létezik. Ez valahogy különlegesebb, felsőbbrendűbb vagy legalábbis annak hangzik mint a sekélyes, közönséges, primitív: van.
Bátran mondjuk és hirdessük és biztosítsuk, hogy a filozófia legyen. Pusztán hétköznapian legyen. Mert nem LÉTEZIK, hanem van, nem VAN, még csak nem is Van, csak van. Egészen egyszerűen. Hegelt, Kantot, Heideggert és társaikat le kell fordítani. 
Továbbá: mindenki, aki filozofálásra adja fejét és eredményeit írásban is rögzíteni kívánja:
-kéretik tőmondatok használata! Alany + állítmány. Szigorúan!
-kéretik szemantikailag összeillő szavak és mondatok egymás mellé helyezése!
-és kéretik az idegen szavak indokolatlan használatának kerülése! 
Még valami?
-kéretik mindent nevén nevezni, kerülni a csavaros, megfejthetetlen szimbólumokat!
Főleg a második posztulátum, illetve, bocsá', követelmény kiemelve.

Az idegen szavak alkalmazásával műveltnek látszani nagy divat. A komputer Több és Jobb mint a számítógép, a perszonifikáció költőibb, művészibb mint a megszemélyesítés. Magam is estem olykor-olykor ilyesfajta hibába, nem tagadom.

A tudomány mint a mindennapok része, a mind filozófusok vagyunk, a minden filozófia-eszméje, a Mi? és az Ami... mindannyiunk joga és feladata-ezt mondom én, és a tipikusan hegeli-heideggeri stílus ez ellen van. Talán többet ártottak a filozófiának, mint amennyit használtak, érthetetlen szövegeikkel eltávolítják az embert a bölcselettől, elfedik annak nagyszerűségét, nahát,ezengemisérintségét. Igenis, Hegelt, Kierkegaardot stb.-t LE KELL FORDÍTANI.

Vagy a filozófia és társai olyan természetűek, hogy csakis konvergenciában -divergenciában, szürkét szürkébe festve, belevetetten a magunk ittjére... lehet róla beszélni... Ne!